A magyar a termékeket - gyakran magasabb áruk ellenére - a hazai fogyasztók általában előnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben - állítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
 
Tavaly szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végleg egységesítették a megjelöléseket, három logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken. A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők.
 
A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztető jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy - a rendelet előírásainak figyelembevételével - az adott élelmiszer összetevői és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak.
 
A rendelet a termék összetevőinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg:

• "Magyar termék",
• "Hazai termék", illetve
• "Hazai feldolgozású termék".

Azok az élelmiszerek nevezhetők "Magyar terméknek", amelyek teljes egészében magyar összetevők felhasználásával készülnek. "Hazai termék" jelölés abban az esetben tüntethető fel az élelmiszeren, ha annak gyártása során a felhasznált összetevők legalább 50 százaléka magyar. A "Hazai feldolgozású termék" jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevők aránya 50 százalék vagy ennél nagyobb mértékű.
 
A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie.
 
A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetőségük van - a magyar származás tekintetében - terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni.

Az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az egész ország területére kiterjedően ellenőrizte a rendelet betartását. 152-féle élelmiszer közül 8-féle termék, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása nem felelt meg a jogszabályoknak. Szabálytalanságokat találtak több előrecsomagolt húskészítménynél (szalámi, kolbász, főtt-füstölt tarja), kétféle tartósított élelmiszernél (csemegekukorica-konzerv), valamint üdítőitalnál, extrudált kukoricapehelynél, tejfölnél, illetve nem előrecsomagolt baromfihúsnál.
 
Jogsértést a forgalmazás helyszínén elhelyezett figyelemfelhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán lévő jelölés, három esetben a "Magyar termék" jelölés jogosulatlan illetve megtévesztő használata miatt állapítottak meg a felügyelők.
 
A 97-féle nem előrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben állapították meg, hogy a fogyasztói tájékoztatón a "származási hely: Magyarország" jelölést a forgalmazó nem jogszerűen tüntette fel.
 
A feltárt jogsértések lédig (kimért, előre csomagolt) zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: (például padlizsán, fokhagyma, sárgarépa, saláta cukkini, illetve burgonya).