Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) évente nyilvánosságra hozza a fürdővizek minőségéről szóló jelentését, amely 22.000, az Unió tagállamaiban és Svájcban található fürdőhely vízminősége alapján készül. 2013-ban Európa tengerpartjainak, folyóinak és tavainak vízminősége többnyire jó volt, a fürdőhelyek több mint 95%-a eleget tett a minimumkövetelményeknek.
Ciprus és Luxemburg valamennyi fürdőhelye „kiváló” minősítésben részesült. Őket a rangsorban Málta követi (99%-ban kiváló minősítéssel), továbbá Horvátország (95%) és Görögország (93%). A lista legalján szerepelnek az Európai Unió azon tagállamai, amelyekben a „nem megfelelő” minősítésű fürdőhelyek aránya a legmagasabb, nevezetesen Észtország (6%), Hollandia (5%), Belgium (4%), Franciaország (3%), Spanyolország (3%) és Írország (3%).
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) évente nyilvánosságra hozza a fürdővizek minőségéről szóló jelentését, amely 22.000, az Unió tagállamaiban és Svájcban található fürdőhely vízminősége alapján készül. A felmérésbe 2014-ben először Albániát is bevonták. Az
EEA interaktív térképet is közzétett a jelentés mellett az egyes fürdőhelyek 2013-as teljesítményéről.
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a következőket nyilatkozta: „Örömre ad okot, hogy az európai fürdővizek minősége továbbra is kiemelkedő. Azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy elkényelmesedjünk, mivel értékes erőforrásról van szó. Továbbra is biztosítanunk kell mind fürdő- és ivóvizeink, mind pedig vízi ökoszisztémáink teljes körű védelmét.”
Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója így reagált az eredményekre: „Az elmúlt két évtizedben Európa fürdővizeinek minősége javult annak köszönhetően, hogy már nem kerül annyi szennyvíz közvetlenül a vizekbe. A jelen kihívásait olyan rövidtávú szennyezőanyag-terhelések jelentik, amelyek heves esőzés vagy árvíz során lépnek fel. Ilyenkor a szennyvízelvezető rendszer túlcsordulhat, és ezáltal a mezőgazdasági területekről ürülékben található baktériumok juthatnak a folyókba és a tengerekbe.”
A helyi hatóságok tavasszal és a fürdőszezon során folyamatos mintavétellel ellenőrzik a partokat. A fürdővizek a következő minősítésekben részesülhetnek: „kiváló”, „jó”, „elégséges” vagy „nem megfelelő”. A minősítés két típusú – a szennyvízből és az állattenyésztésből származó szennyeződésre utaló – baktérium jelenlétének szintjét veszi alapul. Ezek a baktériumok lenyelve betegséget (hányás, hasmenés) okozhatnak.
A fürdővizek minősítése nem veszi figyelembe a természeti környezet károsításának egyéb módjait, mint például a szemetelést és a környezetszennyezést. Jóllehet a legtöbb fürdőhely elég tiszta ahhoz, hogy megvédje a fürdőzők egészségét, Európa vízi ökoszisztémáinak jelentős része aggodalomra ad okot. Ez egyértelműen kiderül abból a közelmúltbeli vizsgálatból, amely kimutatta, hogy Európa tengeri ökoszisztémái ki vannak téve az éghajlatváltozás, a szennyezés, a túlhalászat és a savasodás veszélyeinek. E terhelések nagy részének fokozódására lehet számítani a jövőben.
Fürdővizek – főbb megállapítások
Miközben a fürdőhelyek több mint 95%-a megfelelt a minimumkövetelményeknek, 83%-uk kapta meg a legmagasabb „kiváló” minősítést. Csak 2%-ot találtak nem megfelelőnek.
A minimumszintet megütő fürdőhelyek aránya hozzávetőlegesen megegyezett 2012-ben és 2013-ban. Azonban, a kiváló minősítésű helyek aránya a 2012-es 79%-ról 83%-ra emelkedett 2013-ban.
Tengerparti fürdőhelyek esetében a vízminőség valamelyest jobb volt, 85% részesült kiváló minősítésben. Szlovénia és Ciprus valamennyi tengerparti fürdőhelye megkapta a kiváló minősítést.
A belföldi fürdővizek minősége valamivel az átlag alatt maradt. Luxemburg volt az egyetlen olyan ország, ahol az összes fürdőhely a kiváló minősítést kapta. A sorban másodikként szorosan követi Dánia a maga 94%-os eredményével. Németország csaknem 2000 belföldi fürdőhelyének 92%-a érte el a kiváló színvonalat.