A vásárlót megillető legerősebb jogosultság továbbra is a jótállási jog marad. A garancia (jótállás) egy ígéret a gyártó, importőr, olykor a kereskedő részéről, hogy adott idő alatt a meghibásodásért kezeskedik. Ezekben az esetekben az eladónak - gyártónak - kell bizonyítania azt, hogy a vevő nem a rendeltetésének megfelelően használta az eszközt.
 
A kellékszavatossági jog érvényesítése esetén - szemben a jótállással - a vásárló kötelezettsége bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárláskor létezett. Azonban fogyasztói szerződések esetében az első hat hónapban fordított a bizonyítási kötelezettség. Így meghibásodás esetén vélelmezni kell, hogy a termék hibája már vásárláskor is fennállt: ebben az esetben az eladó felel a hibáért. Az új rendelet - amely május 14-én lép hatályba - kimondja: szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania.
 
Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének a módjára.A szerződés megkötése bizonyított, ha a vevő felmutatja a számlát vagy nyugtát. A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése azonban nem minősül - a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti - panasznak. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről - annak bejelentésekor - nem tud nyilatkozni, akkor 5 munkanapon belül, igazolhatóan köteles értesíteni a fogyasztót. Végül a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a javítást vagy a cserét 15 napon belül elvégezze.

Az EU-csatlakozás a termékbiztonsági területen is alapvető változásokat hozott azáltal, hogy Magyarország is bekapcsolódott a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe (RAPEX), így az EU bármely tagállamában felbukkanó veszélyes termékekről azonnali és közvetlen információkat kaphat a hazai hatóság, ezáltal hatékonyabban akadályozható meg a veszélyes termékek piacra kerülése. A piacfelügyeleti munka vonatkozásában Magyarország szintén élen jár. a tagállami hatóságok aktivitását és hatékonyságát jelző ranglistán az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2013-ban már második alkalommal végzett az első helyen.
 
Az európai uniós jogharmonizáció a fogyasztóvédelem szinte valamennyi területét érintette. A harmonizáció eredményeképpen egyebek mellett változtak a szavatossági és jótállási ügyekre vonatkozó szabályok, a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó normák, mindemellett megjelentek olyan új előírások, amelyek az egyes speciális szerződéstípusokra - például a távol lévők között, vagy az üzleten kívül kötött szerződésekre - vonatkozó kérdéseket rendezi a fogyasztói jogok és érdekek mentén. Fontos része ugyanakkor az uniós tagságnak, hogy a harmonizáció a változó uniós joganyaghoz való folyamatos alkalmazkodást is jelent. Ennek egyik legaktuálisabb eredménye az idén június 14-én hatályba lépő, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló új kormányrendelet, amely tovább bővíti a fogyasztói jogérvényesítés lehetőségeit.
 
A fogyasztóvédelmi hatóság alapvetően költségvetési forrásokból működik, az utóbbi két évben ugyanakkor több olyan pályázatban is sikeresen vett részt, amely a szakmai tevékenység és a fogyasztói tájékoztatás lehetőségeit és módszereit hivatott fejleszteni. Az uniós támogatásból valósul meg többek között az NFH által nyújtott online szolgáltatások és ügyfélkapcsolati rendszer integrációja és továbbfejlesztése, a szolgáltatás-ellenőrzési és piacfelügyeleti szakrendszer fejlesztése és az eszközpark korszerűsítése, vagy a konzisztens adatkezelés kialakítása és az annak fenntartásához szükséges igazgatásszervezési változások megvalósítása. A támogatások összege nagyságrendileg megközelíti a 300 millió forintot.