Egy átlagos háztartás egy év alatt közel 70 kilogrammnyi gyümölcsöt és 130 kilogrammnyi zöldséget vett 2013-ban. A legintenzívebb zöldség- és gyümölcsvásárlók az idősebb, 50 évnél idősebb háziasszony által vezetett, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások.
 
A háztartások beszerzési forrásai közül a hagyományos kereskedelmi csatornák (piacok, utcai árusok, zöldség- és gyümölcsboltok, kistermelők) továbbra is fontos szerepet játszanak: otthoni fogyasztásra mind a zöldség-, mind a gyümölcsmennyiség közel 40 százalékát itt szerzik be. A gyümölcs esetében a hagyományos csatornák részesedése évek óta stabil, a hipermarketek csökkenő piaci részesedését leginkább a diszkontok, hazai láncok, valamint a független kisboltok növekvő szerepe ellensúlyozta a tavalyi évben. A zöldségpiacon a hagyományos beszerzési helyek fontossága ellenben csökkenőben van és a modern kereskedelmi csatornák (szupermarketek, hipermarketek, valamint diszkontok) szerepe erősödik.
 
A hagyományos piacokat, zöldségeseket és a kistermelői helyeket a nagyobb városokban élő háztartások kedvelik, hiszen nekik nincs, vagy kisebb mértékben van lehetőségük saját maguknak megtermelni a friss zöldséget és gyümölcsöt. Míg a budapesti háztartások kétharmada vásárolt gyümölcsöt a szakosodott helyeken 2013-ban, addig az 5000 főnél kisebb településeken élők körében ez az arány kevesebb, mint negyven százalék volt.
 
Friss gyümölcsöt 2013-ban átlagosan másfél hetente vásároltak a háztartások és egy-egy alkalommal közel 2 kilogrammot. Slágernek továbbra is az alma és a banán számít, amelyekből a háztartások évente átlagosan 10-11 alkalommal tesznek kosarukba. E két gyümölcsfajtán kívül a barack, a narancs és a dinnye tartozik a legkedveltebb és legnagyobb arányban fogyasztott gyümölcsök közé. Ez az öt gyümölcsfajta adja a háztartások által vásárolt éves mennyiség több mint 70 százalékát.

A háztartások által gyümölcsre fordított kiadások havi megoszlásából az látszik, hogy a legtöbbet tavaly csakúgy, mint máskor is a nyári hónapokban költöttek a vásárlók. Ekkor a befőzéshez is használt nyári idénygyümölcsökre (eper, cseresznye, meggy, illetve barack), valamint dinnyére költik a legtöbbet. A téli hónapokban természetszerűleg a déligyümölcsök forgalma nő meg. Míg az év egy átlagos hónapjában minden hatodik háztartás vásárol gyümölcsöt a hagyományos beszerzési helyeken, addig a nyári csúcsszezon hónapjaiban a piacok, utcai árusok, illetve zöldségesek vásárlói bázisa megugrik, és havi szinten minden negyedik háztartás vesz gyümölcsöt ilyen szakosodott helyeken.