Élelmiszer
Fontos változások az élelmiszerek jelölésében
Teljes körű tájékoztatás az interneten és mobilon
2014. június 24.,
Élelmiszer Szaklap/SV
Allergének címkézése, tápértékjelölés – a 1169/2011/EU rendelet 2011-ben lépett hatályba, azóta lehet alkalmazni annak rendelkezéseit, de az általános jelölési elemek 2014. december 13-tól lesznek kötelezőek, amely időpont határkő a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása terén. A rendelet igazi újdonsága nemcsak az, hogy milyen típusú adatokat kell egy-egy élelmiszerről a fogyasztóval közölni, hanem, hogy mindezt a távértékesítés során is elérhetővé kell tenni a vásárló számára.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az otthonában, a számítógépe előtt vásárlási döntést hozó fogyasztónak a rendelés elküldése előtt ugyanannyi információval kell rendelkeznie, mint annak, aki egy üzletben, a terméket kezében fogva, megtekintve hozza meg ugyanezt a döntést.
2014. december 13. a következő meghatározó dátum, ám az előkészületek már gőzerővel folynak. A rendelet megalkotásának szempontjairól, valamint az előkészületekről kérdezte az Élelmiszer Szaklap az illetékes minisztérium képviselőjét és több érintettet.
A rendelet megalkotáskor a legfontosabb szempont a fogyasztók magas szintű egészségvédelme volt – ezzel párhuzamosan hangsúlyosan jelent meg az áruk szabad áramlásának biztosítása – hangsúlyozta Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának helyettes vezetője.
Új előírás például, hogy a tápértéket is fel kell majd tüntetni az élelmiszereken. Nagy feladat ez a vállalatok és a hatóságok számára, ezért erre két év átmeneti időszakot, „türelmi időt” biztosít a rendelet, vagyis a tápérték jelöléseknek 2016. december 13-tól kell kötelezően megjelenniük a termékeken. 2014 és 2016 között is lehet önkéntesen tápértéket feltüntetni, de már kizárólag az új előírások szerint. Vagyis a kétlépcsős bevezetéssel elegendő felkészülési időt kapnak a vállalkozások. Lényeges változást jelent a rendelet az allergén jelölés terén. Idáig is kötelező volt az élelmiszerek allergén tartalmáról tájékoztatást adni, de ezentúl az összetevők sorában jól láthatóan ki kell emelni ezeket. A másik újdonság, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is tájékoztatást kell adni a fogyasztóknak az ilyen összetevőkről.
Olvasható címkék
A rendelet előírja minimális betűméretet, vagyis biztosítani kívánja az olvashatóságot, mivel a fogyasztók korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat. Emellett szabályozza a csomagoláson a rendelkezésre álló jelölhető felület függvényében a kötelezően feltüntetendő információkat is. Ha elegendő felület áll rendelkezésre, akkor a tápérték jelölést kötelező táblázatos formában feltűntetni. Három kötelező elem van, amelynek még a legkisebb felületre is fel kell kerülnie, ez a név, az allergéntartalom és a minőség megőrzési idő.
Az élelemiszer-ipari termékek ellenőrzését továbbra is három hatóság látja el: a Nébih, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Ami a szankciókat illeti: ezentúl is a figyelmeztetés az első fokozat, mivel nem a büntetés a cél, hanem az, hogy: mindenki megfelelően jelölje az élelmiszereket, és a fogyasztó biztonságosan vásárolhasson.
INBÉ helyett RBÉ
2007-2008 környékén vízválasztónak számított a TÉT Platformon belül a jelölési munkabizottság megalakulása, amelynek az volt a célja, hogy az irányadó beviteli érték európai bevezetését követően segítse a magyarországi meghonosítást. Újdonság volt akkoriban, hogy a vállalatok önkéntesen eldönthették, a kötelező jelöléseken túlmenően további információkat tüntetnek fel termékeik csomagolásán, annak érdekében, hogy a magyar vásárlók még korrektebb, részletesebb tájékoztatást kapjanak – mondja Kiss Beáta, a TÉT Platform Jelölési munkabizottságának vezetője, a Danone vállalati külső kapcsolatok igazgatója.
Ez egy plusz vállalás volt akkor, ami sok vállalatnál elindított egy újfajta gondolkodást, felvetett egy kérdést, hogy egy csomagoláson szabadon rendelkezésre álló felületet marketing célokra, vagy a fogyasztók még részletesebb tájékoztatására használjanak fel. Rendkívül pozitív élmény volt, hogy nagyon sokan csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Az 1169/2011/EU rendelet új fejezetet nyit, miután 2014. december 13-tól az eddig alkalmazott INBÉ jelölést már nem lehet alkalmazni, helyette az RI (azaz referencia beviteli érték) jelölés alkalmazásáról dönthetnek önkéntesen a cégek. Az új jelölési rendelet összhangban van az ipari vállalatoknak azzal a szándékával, hogy a fogyasztókat még alaposabban tájékoztassák termékeik tápanyag összetételéről és összetevőiről. A következő lépés – és ez közös felelősség – hangsúlyozza Kiss Beáta, hogy ezt az üzenetet eljuttassuk a fogyasztókhoz is, ugyanis mindennek csak akkor van értelme, ha ők is tudják, mi minden rejlik az új jelölési információk mögött.
Teljes körű tájékoztatás a világhálón, és akár mobilon is
Az élelmiszer-forgalmazással, vagy azzal is foglalkozó webáruházak üzemeltetőinek fel kell készülniük arra, hogy a jelenleg igen szűkösnek minősíthető információkészletüket jelentősen bővíteniük kell. Ugyanez igaz lesz a mobil értékesítési alkalmazásokra, vagy a mobil eszközökön elérhető bármilyen értékesítési oldalakra is – mondja Kétszeri Dávid a GS1 Magyarország nemzetközi és üzletkapcsolati igazgatója.
A GS1 Magyarország legújabb innovációja a SafeBrand mobil alkalmazás és szolgáltatás célja, hogy elősegítse a teljes körű és hiteles fogyasztói tájékoztatást, valamint innovatív mobilmarketing megoldásokkal magát az értékesítést is támogassa az eddig még kevéssé felfedezett mobil csatornán. Hogy mindezek mellett a megoldás alkalmazásba vételével a 1169/2011/EU rendeletnek történő megfelelés is biztosítható, már csak hab a tortán.
Változások az önkéntes tápértékjelölésben
Az előre csomagolt élelmiszereken önkéntesen feltüntetett tápértékjelölés jogi szabályozása a közeljövőben több tekintetben megváltozik. Itthon a TÉT Platform által kidolgozott „Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ)” kifejezés élelmiszereken történő feltüntetésének lehetősége 2014. december 13-tól megszűnik. Az addig az időpontig legyártott, INBÉ feliratot tartalmazó élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak majd.
A változás oka az, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet előírásai alapján a fenti időponttól kezdve a tápértékjelölés az élelmiszereken csak a rendeletnek megfelelő módon alkalmazható. A jogszabály továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a gyártók a kötelezően feltüntetendő tápértékjelölés mellett önkéntes módon, kiegészítő tájékoztatást is feltüntessenek az élelmiszerek tápanyagtartalmával kapcsolatban. Ennek feltételeit is tartalmazza a rendelet és az útmutató.
Az új rendszer ha csak kis mértékben is, de eltér majd a korábban Európa-szerte, így hazánkban is széles körben alkalmazott INBÉ kézikönyv előírásaitól. A legfontosabb eltérés egyebek mellett az lesz, hogy az „Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett a „Referencia Beviteli Érték” szóösszetételt kell majd használni.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
