Jog
Megtévesztett fogyasztók –szabálytalanságok a kereskedelemben
2014. július 7.,
NFH/SV
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az első félévben hozott jogerős határozataiban összesen 100 870 000 forint bírságot szabott ki, ezek közül több mint 41 millió forintot az áruházláncok jogsértő gyakorlata miatt kellett kiróni. Az alkalmazott szankciók mértékét elsősorban a jogsértés súlya és a szabálytalansággal érintett fogyasztói kör nagysága határozta meg.
Az idei első félévben több, párhuzamosan futó vizsgálat is érintette a kereskedelmi szektort. Ide sorolható egyebek mellett
- az általános kereskedelmi feltételek, az árfeltüntetés és az árfelszámítás átfogó vizsgálata, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira és azok valóságtartalmára, valamint
- a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése.
A hatóság a fentieken túl vizsgálta az árubemutatókat szervező cégek tevékenységét, valamint a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt hangsúlyt helyezett a veszélyes termékek kereskedelemből való kiszorítására.
A jogsértések között elsősorban az árfeltüntetésre és az árfelszámításra vonatkozó szabályok megszegése, valamint az ezzel összefüggő megtévesztő gyakorlatok alkalmazása volt túlsúlyban. Szintén a bírsággal sújtott cselekmények körébe sorolta a hatóság a szavatossági és jótállási ügyek intézése során a fogyasztói jogok tartalmával összefüggő megtévesztéseket, de előfordult olyan eset is, ahol a panaszkezelési szabályok miatt kellett – más jogsértések mellett – bírságot kiszabni. A fogyasztói megtévesztés miatt kiszabott bírság összege meghaladta a 13 millió forintot.
A termékbemutatókat szervező cégek ellenőrzése az elmúlt félévben is folyamatos volt; az ellenőrzéseket könnyítette az ilyen vállalkozásokra vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség jogszabályban való előírása, valamint az a kormányzati döntés, amely lehetővé tette, hogy a legkiszolgáltatottabb fogyasztók tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználó cégek esetében már első körben is alkalmazható legyen a bírság – abban az esetben is, ha kis vagy közepes vállalkozásról van szó. A félév során a hatóság élt is a lehetőséggel: volt olyan cég, amelyre megtévesztő gyakorlata alapján a lehetséges maximumot, 500.000 Ft-ot szabott ki az eljáró felügyelőség.
A veszélyes termékek kiszűrése egész évben folyamatosan zajló hatósági tevékenység. Itt is előfordult, hogy piacfelügyeleti szabálytalanságok miatt a hatóság élt az anyagi szankció alkalmazásának lehetőségével: a félév során több mint 13 millió forint bírságot szabott ki a hatóság a jogsértések miatt.
Az 500 ezer forint feletti bírsághatározatok számát gyarapították a légiutas jogok megsértése miatt légitársaságokra kiszabott elmarasztalások is.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei jelenleg az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzését végzik, amelynek célja a hazai és a külföldi vendégek és pihenni vágyók érdekeinek védelme. A hatóság következetes elve és gyakorlata, hogy a jogkövető magatartásra ösztönzés eszköztárában a bírság csak a legsúlyosabb, illetve a legnagyobb fogyasztói kört érintő ügyeket sújtó szankció legyen, a fogyasztói érdekeket és jogokat következetesen sértő cégekkel szemben ugyanakkor a továbbiakban is élni fog a bírság kiszabásának eszközével.