Az ellátási lánc számos különböző piaci szereplője (termelők, feldolgozók, kiskereskedők, stb.) járul hozzá az élelmiszerek minőségéhez és értékéhez mielőtt azok eljutnak a fogyasztókhoz. A növekvő piaci koncentrációhoz hasonló jelenségek következtében rendkívül kiegyenlítetlen alkupozíciók jönnek létre az ellátási lánc szereplői között. Bár az alkupozíciók eltérése megszokott és jogos a kereskedelmi kapcsolatokban, ezek az egyensúlytalanságok egyes esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásához vezethetnek.

Az élelmiszer-ellátási lánc nem csupán a fogyasztók mindennapi élete és jóléte szempontjából alapvető jelentőségű, hanem a gazdaság egésze számára is fontos, mivel több mint 47 millió embernek, köztük sok kkv-nak biztosít munkát, és az Unió bruttó hozzáadott értékének mintegy 7%-át teszi ki. Az élelmiszerekkel kapcsolatos termékek uniós kiskereskedelmének teljes piaci mérete becslések szerint 1,05 billió euró. Az élelmiszer-ellátási lánc komoly nemzetközi dimenzióval rendelkezik, és kiemelten fontos az egységes piacon belül. Az uniós tagállamok közötti, határokon átnyúló kereskedelem a teljes uniós élelmiszertermelés mintegy 20%-át teszi ki. A becslések arra utalnak, hogy az uniós országok teljes éves mezőgazdasági termék-kivitelének 70%-a más uniós tagállamokba irányul.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló közlemény javaslatot tesz az érdekelt felek egyes prioritásaira, amelyek elősegítik az ilyen gyakorlatokkal szembeni, egész Unióra kiterjedő hatékony keret kialakítását. A közlemény nem javasol uniós szintű szabályozási intézkedést, arra buzdítja azonban a tagállamokat, hogy a nemzeti körülményeket figyelembe véve hozzanak megfelelő intézkedéseket a meglévő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A közleménybe foglalt javaslatokat az alábbi három építőelem alkotja:

1. Az önkéntes Supply Chain Initiative támogatása: Az önkéntes magatartási kódexek a tisztességes és fenntartható kereskedelmi gyakorlatok fontos sarokkövei. A közlemény ezért arra buzdítja az élelmiszer-ellátási lánc szereplőit, hogy csatlakozzanak meglévő, 2013 szeptemberében elindított ellátási lánc-kezdeményezéshez és annak nemzeti platformjához. Felszólítja továbbá a kezdeményezés irányítócsoportját, hogy növelje maximálisra a kezdeményezés fő kedvezményezettjeinek, a kkv-knak a részvételét.
2. A helyes gyakorlat elveire vonatkozó, uniós szintű normák: Azok a tagállamok, amelyek nemzeti szinten már kezelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, ennek során eltérő megközelítéseket választottak. Másrészt bizonyos tagállamok még egyáltalán nem hoztak konkrét intézkedéseket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Hasznos volna, ha közös egyetértés alakulna ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére vonatkozó szabályokról annak érdekében, hogy Unió-szerte, és különösen határokon átnyúló helyzetekben hatékony léphessenek fel az említett gyakorlatokkal szemben. A közlemény javaslata szerint az ellátásilánc-kezdeményezés elvei szolgálhatnának alapul ehhez a közös szabályozás-értelmezéshez.
3. Az eredményes nemzeti szintű végrehajtás: Amennyiben egy üzleti kapcsolatban részt vevő gyengébbik fél gazdasági függőségben van az erősebb pozícióban lévő kereskedelmi partnere tekintetében, a gyengébb fél adott esetben tartózkodik attól, hogy bírósági perben vagy önkéntes alapon működő vitarendezési mechanizmuson keresztül védekezzen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben, mivel attól tart, hogy veszélybe kerül a kereskedelmi kapcsolata, vagy elveszíti azt. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásától visszatartó hiteles mechanizmus létrehozása érdekében a közlemény az Unió egész területén alkalmazandó végrehajtási minimumszabályokra tesz javaslatot.

A 2013. januári európai kiskereskedelmi cselekvési terv (IP/13/78) kiemelte annak fontosságát, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése révén segítsék elő a fenntartható kereskedelmi kapcsolatokat. A cselekvési tervvel együtt közzétett, az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló bizottsági zöld könyv széles körű vitát kezdeményezett, és a érintettek széles köréből érkeztek válaszok. A mai közlemény ezt a munkát folytatja.
 
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok káros hatást fejthetnek ki, különösen az élelmiszer-ellátási láncban tevékenykedő kkv-kra. Befolyásolhatják a kkv-k képességét a piaci túlélésre, az új termékekbe és technológiákba történő beruházásokra, valamint az egységes piacon belüli, határokon átnyúló tevékenységek kialakítására. Ráadásul az ellátási láncban bizonyos közvetett negatív hatások is érhetik a kkv-kat. Például előfordulhat, hogy egy kkv azért nem is próbál meg egy adott kereskedelmi kapcsolatot kialakítani, mert attól tart, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaznak vele szemben. Az Unión belül alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolhatnak az EU-n kívüli, többek között a fejlődő országokban tevékenykedő termelőkre és vállalatokra is.
 
Több tagállam elismerte az említett gyakorlatok potenciálisan káros voltát, és szabályozási kezdeményezéseket indított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Ennek következtében eltérő szabályozás alakult ki az Unión belül. Az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó bizottsági fórum keretében a piaci szereplők elismerték a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának meglétét, és kidolgozták a vertikális kapcsolatokra vonatkozó helyes elveket, valamint az említett elvek végrehajtására szolgáló önszabályozási keretet, az úgynevezett Supply Chain Initiative-et.