Pénzügyek
Tudnivalók az SZJA 1 %-ról
2014. április 29.,
NAV/SV
Május 20-áig ajánlható fel a személyi jövedelemadó 1+1 százaléka. A magánszemélyek idén is rendelkezhetnek jövedelemadójuk 1+1 százalékáról, amellyel civil és egyházi szervezeteket támogathatnak. A támogatás azonban csak akkor érhet célba, ha felajánlás minden feltétele teljesül.
Civil szervezetek sokaságának működése kerül veszélybe, mert az adózók fele nem rendelkezik az 1%-ról. Az utóbbi években kedvezőtlen tendencia nehezíti azoknak a szervezeteknek a működését, amelyek részben a személyi jövedelemadót fizetők 1%-os felajánlásaiból kívánják fenntartani magukat. A felajánlási kedv nem nőtt: az adózóknak mintegy a fele nem rendelkezik a kétszer 1% sorsáról! Emellett még azoknak a szervezeteknek is csökkent az 1%-okból származó bevétele, amelyeknek a korábbinál több adózót sikerült mozgósítaniuk. Egy felmérés szerint az 1%-ot fel nem ajánlók 34 százalékának eszébe sem jutott, hogy rendelkezzen, 13 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy „nem érdekli őket az ilyesmi”.
Adójuk 1+1 százalékát a személyijövedelemadó-bevallást akár adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallás formájában benyújtó, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítással teljesítő magánszemélyek, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző egyéni vállalkozók és őstermelők ajánlhatják fel. Hogy a felajánlásból valóban támogatás legyen, a személyi jövedelemadót időben meg kell fizetni, és a rendelkező nyilatkozatot 2014. május 20-áig meg kell küldeni a NAV-nak.
Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része. Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, valamint nem önálló tevékenységből származó, és egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ugyanakkor a különadózó jövedelmek - például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója a vállalkozói kivéten kívül - nem tartoznak az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.
Az adófizetési kötelezettség akkor teljesül határidőben, ha a pótlólagos - az év közben adóelőlegként megfizetett adón felüli - adókötelezettséget május 20-áig, illetve az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek esetében február 25-éig teljesítik. Határidőben való teljesítésnek minősül továbbá az egyszerűsített bevallás javítása esetén, illetve a bevallásban jelölt 6 havi vagy adóhatósági határozat alapján 12 havi részletekben, illetve halasztás maradéktalan teljesítése esetén módosult határidőben történő megfizetés.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást vagy adónyilatkozatot ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (EGYSZA lap) kitöltésével rendelkezhet, és a nyilatkozatot papíron, vagy elektronikusan is megküldheti az adóhivatalnak. Lehetőség van azonban a rendelkező nyilatkozatot a bevallástól elkülönülten - lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban - postán vagy személyesen eljuttatni az adóhivatalhoz. A május 20-ai határidő jogvesztő, azaz késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen.
Azok, akik a munkáltatói adómegállapítást választották, a rendelkező nyilatkozatot vagy az azzal egyező adattartalmú lapot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 12-éig adhatják át. A borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni. A munkáltató a nyilatkozatokat legkésőbb május 20-áig továbbítja az adóhivatalnak.