Az élelmiszerellenőrzések során a kiemelt ügyekkel foglalkozó ellenőrző bizottság az elmúlt év alatt majdnem 200 millió forint bírságot rótt ki összesen, 8,2 milliárd forint be nem fizetett, elcsalt áfát hajtott be, és 1031 tonna élelmiszer megsemmisítését végezte el - mondta el Gombos Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályvezetője a Hússzövetség sajtótájékoztatóján. A fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően évről évre kevesebb botrányról hallani, és mára a fogyasztók is kezdik tudatosabban kiválasztani, mi kerül az asztalra. Cél a magyar húsipari ágazat kifehérítése.
RASSF
Az EU tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását a 178/2002/EK rendelet írta elő. A tagállamok haladéktalanul jelentik a Bizottságnak a sürgősségi riasztórendszeren keresztül az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt.
A élelmiszerbiztonsági vizsgálatok emellett számos területen és formában zajlanak folyamatosan, például vannak előre eltervezett üzemi ellenőrzések, élelmiszerláncokhoz kötött ellenőrzések, bejelentések alapján történő ellenőrzések, és rendszeres uniós kivizsgálások (RASSF kivizsgálások): ezekre azért van szükség, ha bármelyik tagországban probléma van, a többi tagország is azonnal vizsgálatot indíthasson, hogy mindenütt kivonhassák a forgalomból a kérdéses terméket.
Az ágazatra kiszabott tavalyi összbírság Gombos elmondása szerint több mint 900 millió forint, összesen 3587 efféle eljárást indítottak. Most április 7. és 21. között fokozott ellenőrzés folyik, melynek célterületei a húsvéti termékek: a hús és húskészítmény forgalmazás és előállítás, tojás, édesipari termékek, alkoholos italok, borászati termékek, zöldség és gyümölcs, élőállat - bárány és nyúl, tiltott állati eredetű fehérjetartalom felbukkanása a termékekben.
Kevesebb sertést vágtunk és többet exportáltunk
2012-ben sertéslétszám 3 millió alá süllyedt, és ez nagy visszaesés volt, kormányzati beavatkozásra volt szükség, hogy a csökkenés megálljon - mondta el Horváth István miniszteri biztos, a kormány sertésprogramjának felügyelője. Ezért 2013 februárjában elindult a sertésprogram, melynek keretei között a sertéstenyésztés- és feldolgozás felvirágoztatása volt a cél. Az idei költségvetésből pedig már 1,6 milliárd forintot különítettek el az ipar számára. Azt remélik, hogy a fejlődésben nagy szerepet játszik majd az is, hogy a sertéshús áfatartalma az általános 27 százalék helyett 5 százalékra csökkent. Így valószínűleg a feketén gazdálkodók számát is sikerül majd csökkenteni. Emellett Horváth szerint: "a fogyasztói bizalom visszaállítására van szükség." Hiszen sokan egészségügyi okokra hivatkova nem fogyasztják ezt a húst, pedig nincs bizonyított káros hatása, illetve sokan nem bíznak kellőképp a magyar sertéshús termékekben.
A magyar húsipar igen rossz helyzetben van, és a külföldi ellenőrzések során az üzemeknek félniük kell attól, hogy kifogásolnivalót találnak a működésükben, mert nincs anyagi kapacitásuk a szükséges fejlesztési beruházásokra - tájékoztatott Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke az AKI és KSH adatai alapján. Összességében tavaly kevesebb sertést vágtak le (3,7 millió állatot) és többet exportáltak. A sertés importja és exportja egyaránt 140 ezer tonna körül alakult az elmúlt évben. Ugyanakkor felhívta a figyelemet a fekete gazdaság okozta súlyos károkra is. Az elsődleges cél tehát továbbra is az ágazat kifehérítése.
Két hét alatt 500 áldozata volt az illegális sertésszállítmányoknak
Januárban Litvániában, majd februárban Lengyelországban is kimutatták az afrikai sertéspestis vírust, amely a házi sertések és vaddisznók esetében egy rendkívül ragályos vírusfertőzés. A betegség különös veszélye, hogy jelentős mértékben és igen gyorsan továbbterjed.
Az ASP esetleges megjelenése hazánkban súlyos gazdasági kárt jelentene a magyar sertéstenyésztőknek, ugyanis megakadályozza az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló élő sertés és sertés eredetű termék exportot is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja minden állattartó, kereskedő és szállító figyelmét az alábbiakra:
az állat-egészségügyi hatóság minden illegálisan szállított sertést mérlegelés és kártérítés nélkül leölet, melynek költségét az állattartónak kell állnia,
amennyiben bizonyítható, hogy illegális szállítmánnyal hurcolják be a betegséget Magyarországra, úgy a szállítót személyes felelősség terheli és viselnie kell annak minden jogi következményét.
A NÉBIH felhívja az érintettek figyelmét, hogy kizárólag legális keretek között, ellenőrzött, a hatóságoknál nyilvántartott partnertől vásároljanak élősertést és azokból előállított terméket. A hivatal kéri a lakosságot, ha illegális sertésszállításra vonatkozó információval rendelkeznek, jelentsék az ingyenesen és anonim hívható NÉBIH zöld számon (06-80/263-244).
SZÓLJON HOZZÁ! Tisztelt látogatónk! Amennyiben szeretne a cikk tartalmához hozzászólni, jelentkezzen be, vagy ha még nem rendelkezik hozzáféréssel, regisztráljon.
[ Bejelentkezés ]
[ Regisztráció ]
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
