Autó
Autóipar: a visszafogott luxusé a jövő?
2014. március 14.,
Szabó Zoltán Attila
A tradíciók okán sem mindegy, merre tart a német autóipar. Arról nem szólva, milyenek a fogyasztási mutatói a legújabb germán modelleknek. Másfél évtizeddel ezelőtt, és még korábban – az amerikai Cadillacek és a német Mercedesek virágkorában – a küllem, a „tankhajó-jelleg”, az autó státuszszimbólum mivolta kapott hangsúlyt, ma – az apadó kőolajkészletek korszakában, amikor nőnek az üzemanyagárak – a takarékossági szempontok lettek elsődlegesek.
Voksolt az Európai Parlament. 2020-tól legfeljebb 95 g/km lehet egy-egy autógyártó összes eladott autójának átlagfogyasztása. Ez benzinből 4,1, gázolajból 3,6 litert jelent 100 kilométeren. A németek igyekeztek a szén-dioxid kibocsátási korlátozás ellenében tenni, de lobbytevékenységük nem ért célt. Luxusautó-gyártóiknak annyit azért sikerült elérniük, hogy 2020-ra csak az autók 95 százalékának kell teljesítenie a normát, azaz maradt a kínálatban még néhány erősebb, nagyobb fogyasztású modell.
A színfalak mögött kemény harc folyik. És a fejlesztésen, az innováción a hangsúly. Az autógyáraknak a 4,1 illetve 3,6 literes fogyasztási korlát figyelembe vétele nélkül esélyük sincs a túlélésre. Az érvényes, megengedőbb korlátozás, ami 130 g/km szén-dioxid-kibocsátást ír elő (5,6 l/100 km átlagfogyasztás benzinmotoros, és 4,9 l/100 km dízel esetében) is arra kényszerítette a gyártókat, hogy sokat változtassanak. Például turbós motorokra cserélték a korábbi szívóbenzineseket. Stop-start rendszerekkel egészítették ki a hajtásláncot.
Hibrid-óriások…
A szakértők úgy vélik, ha csak nem születnek forradalmi újítások, 2020-tól a nagyobb modellek hibrid hajtáslánccal, gázhajtással, vagy más hasonló trükkökkel hozhatják a kötelezőt. A fejlesztési költségek pedig megviselik az autógyárakat. Közép-Európa lehet az egyik olyan térség, ahol az újautó-eladások tovább csökkennek, de az öreg kontinens egészét tekintve sem várnak Kánaánt. Kína, India és az Egyesült Államok piaca persze kínál éppen elég sanszot a német tradicionális márkáknak, hisz’ az autóik megítélése jó, és a Mercedes, a BMW, az Audi vagy a Porsche legendája képes még hatni, persze, csak addig, amíg a lépést tartják.
A gazdasági elemzők óvatosságra intenek. Szerintük „könnyen csökkenő versenyképességről, mélyülő válságról, növekvő munkanélküliségről szólhatnak a közeljövő autóipari hírei.” Vannak, akik odáig mennek, hogy a nem európai székhelyű gyártók egy részével kapcsolatban – legyen az akár a Toyota, a Nissan vagy a Hyundai-Kia – kivonulást emlegetnek. Ami – látszólag – a németek, a britek és a franciák malmára hajthatják a vizet.
Az etalon a Mercedes S 300 Bluetec
De erről szó sincs, elég arra gondolni, hogy az elmúlt években mennyi, a korábbi konkurenseket összekötő frigy és egyezség született, s hány olyan modell készül, melynek a padlólemeze egy és ugyanaz, miközben a márka, ami a kocsikon díszeleg háromféle is lehet. Ráadásul nagy kérdés, hogy brit-e még a brit, francia-e a francia, germán-e a germán. Az autóipari fúziók tovább bonyolítják a helyzetet.
A szakértők azt szajkózzák, hogy 2020 után valószínűsíthetően eltűnnek majd az autóipar térképéről az izmosabb gépezetek, a tisztán benzin- vagy dízelmotoros automobilok. És az olcsóbb márkák! Letűnőben a hathengeres, V8-as és V12-es modellek. Az óriások pediglen hibridhajtást kapnak. Etalonnak tartják a Mercedes S 300 Bluetec hibridjét.
S ha Merci, hát már az idei esztendő sem érdektelen a stuttgartiak életében. Ugyanis megérkezett a C-osztály. Más kérdés, hogy a hazai vásárlók inkább csak nézegetni fogják a szalonok kirakatán a jövevényt. A 3-as BMW és az Audi A4 versenytársáról beszélünk. Ami tágasabb karosszériát kapott, és 20 százalékkal takarékosabbak az erőforrásai. Nem mellékesen, alumíniumból készült karosszériaelemeinek köszönhetően a tömege 100 kilogrammal csökkent. A tengelytáv is nagyobb 8 centiméterrel. A csomagtartó 480 literes. A paletta pedig bővül: lesz 211 lóerős C 250-es, 204 lóerős C 250 CDI, illetőleg egy igazi csúcsgép: a 333 lóerős C 400-as. No és a hibrid-változat is része már a C-osztálynak.
Az Opel is tüsténkedik…
A Mercedes készült a GLA kompakt szabadidő-autóval is. Ősszel bemutatkozik a modellfrissítésen átesett CLS és B-osztály. A Mercedes legnagyobb durranása az SLS AMG-t váltó GT. A járgányban debütál az AMG négyliteres, V8-as biturbó motorja. De az Opel is tüsténkedik. Náluk a Meriva a sláger. A B-oszlop nélküli kis egyterű megkapja a szentgotthárdi gyártású új 1,6 literes, 136 lóerős dízelmotort, amely 10 százalékkal takarékosabb a régi 1,7-esnél. Az átállás jegyében az új Corsa takarékos háromhengeres motorokkal érkezik. Padlólemeze Mokka-platform. Az Adam kabriót év végére ígérik. A Vivaro előbb érkezik.
A Porschénél a 918 Spyder a sztármodell. A 900 lóerős sportautó jelenleg a leggyorsabb, közúti engedéllyel rendelkező szériagyártású autó. Az Audi Q5-ösre épült Macan a szabadidő-autós mezőnyt gyarapítja. Benne duplaturbós, 400 lóerős, 3,6 literes V6-os motor dohog. És hát persze van már új Panamera (Turbo S) is a piacon. Néhány hónap múlva a Cayenne-premier hoz újabb üdítő változásokat.
Más világ Poloval, Smarttal
Elérhetőbb újdonságnak számít, a ki tudja már, hányadik Polo. Nem kérdés, hogy az Up!-ból ismert egyliteres, háromhengeres erőforrás takarékossági szempontból sem érdeketlen kacat. A benzinnel és földgázzal is tankolható Leon TGI sem egy üzemanyagfaló szörnyeteg. Skoda-fronton a VW-konszern a Fabiával szeretne vitézkedni. A kisautó a konszern rugalmasan alakítható MQB platformjára épül. A Fabia motorválasztéka háromhengeres szívó- és turbómotorokból állhat.
A fogyasztási szempontok szempontjából nézve azonban régóta nagymenő a kicsi Smart. A Daimler márkája az őszi Párizsi Autószalonon mutatja be a Smart Fortwo és Forfour új nemzedékét. Érdekesség, hogy tavaly a legkisebb fogyasztású kocsik különversenyében nem vitézkedtek különösebben a németek. Az élre a Fiat 500 hajtott. Alig maradt le a versengésben a Nissan a Micrával. Az Opel Agila csak hetedik lett.
VW a konnektorról
Az is igaz, hogy a Volkswagennél régóta „bűvészkednek” a szupertakarékos járművekkel. Nemrég elkészítettek egy olyan automobilt, amely mindösszesen 1 litert emészt el. Az XL1 jelzésű hibrid motorja 0,9 liter üzemanyagot fogyaszt százon. A németek 2002-ben tűzték ki célul, hogy létrehoznak egy sorozatgyártású, 1 liternél kevesebbet fogyasztó gépcsodát. Az XL1 hibridben 800 köbcentis dízel, illetve elektromos motor munkálkodik, egymás mellett. A fékezési energia lassításkor – a generátorként működő villanymotornak köszönhetően – visszakerül az akkumulátorba, de a lítium-ion telepek hagyományos hálózati konnektorról is tölthetők.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
