Pénzügyek
Aki nem fizet időben, szankciókra számíthat!
2013. szeptember 19.,
Szabó Zoltán Attila
Szigorúbb szabályok vonatkoznak július óta a fizetési határidőkre. A GF Faktor szerint egyelőre korai a jogszabályváltozás fizetési magatartásra gyakorolt hatását értékelni, azonban jelenleg a nem,-, vagy késve fizetés ezermilliárdos nagyságrendű problémát jelent Magyarországon. A hosszú fizetési határidők miatt adódó költségek és kockázatok azonban alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával csökkenthetők.
Július óta a Polgári Törvénykönyv a korábbinál szigorúbb feltételeket szab a fizetési határidőkre, célja, hogy rövidítse az elhúzódó fizetéseket, valamint arra ösztönözze a cégeket, hogy időben teljesítsék a kötelezettségeiket. A német Grenke-csoporthoz tartozó GF Faktor Zrt. megítélése szerint a nemzetgazdasági szinten ezermilliárdos nagyságrendű problémát a jogszabály-változtatások mellett alternatív, stabil külső finanszírozási háttérrel kezelni lehet.
Lényeges változást jelent július óta, hogy a számlafizetésre vonatkozó határidő legfeljebb 30-60 nap lehet, és csak abban az esetben lehetséges a hosszabb intervallum, ha a szerződés jellege ezt indokolja. Fontos változás, hogy a késve fizető fél kötelezhető arra, hogy legalább 40 eurós (körülbelül 12 ezer forint) költségtérítést fizessen a partnernek behajtási összeg címén. Ez egy átalányösszeg, vagyis ez akkor is kiszabható, ha nem volt igazolható költsége a számlát kibocsátó cégnek. A júliustól életbelépett módosítás értelmében a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra emelkedett, a korábbi jegybanki alapkamat plusz 7 százalékponthoz képest.
A késve fizető cégeknek a korábbinál komolyabb, költségesebb szankciókkal is számolniuk kell. Baltay Zsombor, a GF Faktor vezérigazgatója a jogszabályváltozásokat kommentálva elmondta, hogy egyelőre korai mérleget vonni arról, hogy a jogszabály milyen hatást gyakorol a fizetési fegyelemre. Az átlagos fizetési határidők a tavalyi 29-30 napról az idei év első felében 27 napra csökkentek, az átlagos fizetési késedelem 20 napról 23 napra emelkedett, ami átlagosan 50 napos tényleges teljesítést jelent.
Pontos adat nincs arról, hogy mekkora lehet a késve fizetett és ki nem fizetett számlák összesített állománya, de az építőipari körbetartozások több 100 milliárdos állománya alapján akár ezermilliárdos nagyságrendről is szó lehet nemzetgazdasági szinten.
Baltay szerint különösen a KKV szektorban számos cég küzd likviditási problémával. A cégvezető kifejtette, hogy a késedelmes fizetésből adódó problémák kezelése megbízható külső finanszírozással megoldható. A szigorúbb szankciók mellett, faktoring megoldás alkalmazásával a fizetési fegyelem javítható. A GF Faktor Zrt. - a német GRENKE-csoport nemzetközi tapasztalatainak felhasználásával – cégekre egyedileg alkalmazható megoldásokat dolgozott ki a likviditási problémák kezelésére. A kibocsátott számlákat a faktortársaság azonnal előfinanszírozza az ügyfelének, ezáltal kedvezőbb likviditási helyzetbe hozva, mind a szállítót mind pedig a vevőt. A jogszabályváltozás nyomán Baltay szerint több cég nagyobb figyelmet fordít majd a fizetési magatartására, s emiatt nagyobb szerep juthat az alternatív megoldásoknak, amelyek révén csökkenhet a késve teljesítők aránya, összességében pedig javulhat a fizetési fegyelem.