Az internetes bankkártya-csalások rohamosan terjednek, az amerikai hatóságok szerint arányuk kilenc hónap alatt 25 százalékkal emelkedett 2012 szeptemberéig. A csalók ezekben az esetekben nem használták magát a bankkártyát, hanem különböző adathalász módszerekkel szerezték meg az áldozatok adatait. A MoneyWatch összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket arra, hogyan kerüljük el a csalásokat.
Több okból is érdemes megtenni néhány óvintézkedést a bankkártya adataink védelmében. Az egyik, hogy egyre terjednek a speciális csalások, amelyek során látszólag ismerősöktől érkező üzenetekkel veszik rá az internetezőket az adataik kiadására, a másik, hogy ha a baj megtörtént, az áldozatnak kell időt és energiát fektetnie abba, hogy visszakövetelje a számlájáról lehívott összeget.
Ellenőrizzük a számla kivonatokat – előfordulhat, hogy a csalók kevésbé feltűnő, kisebb összegeket szednek le a számláról, ezért érdemes havonta átfutni a bankszámla-kivonatokat. Az elekronikus banki rendszerekben látható, pontosan mikor és milyen céghez ment át az összeg, ha nem azonosítható a tétel, érdemes felkeresni a bankot és érdeklődni a részletekről.
- Védjük jelszóval az okostelefonunkat - sokan bankolnak mobiltelefonról és emellett a felhasználók túlnyomó része a legtöbb jelszót és belépési adatot a telefonon található programokban tárolja. Így elég pár percre őrizetlenül hagyni a telefont és egy ügyesebb csaló máris hozzáférhet az értékes személyes adatokhoz. Érdemes mindig jelszóval lezárni a telefont, főleg, ha irodában vagy más nyilvános helyen az asztalon őrizetlenül szoktuk hagyni.
- Több jelszót használjunk – aki nem bankol a telefonján, az sincs feltétlenül biztonságban, hiszen sokan ugyanazokat a jelszavakat használják minden internetes oldalhoz vagy a jelszóra utaló információkat tesznek közzé a közösségi oldalakon. A legjobb, ha a netes bankoláshoz egy egyedi, máshol nem használt jelszót választunk.
- Telepítsünk védelmi szoftvereket – akár telefonról, akár PC-ről van szó, aki banki alkalmazásokat használ, annak szüksége van vírusvédelemre. Ellenkező esetben egy rosszindulatú program észrevétlenül rögzítheti a banki rendszerhez használt jelszónkat és innentől szabad az út a lopáshoz.
- Ügyeljünk a trükkös csalókra – a csalók előszeretettel használják ki, hogy a felhasználók sokszor automatikusan rákattintanak a linkekre, ha azok látszólag barátoktól érkeznek .
A Facebook profilok feltörésével a tolvajok teljesen személyre-szabott üzeneteket küldhetnek, ezeket e legtöbb netező hitelesebbnek tartja, mint az általános megszólítást használó leveleket. A tolvajok rosszindulatú portálokra mutató hivatkozásokat tesznek ezekbe a levelekbe.
Aki bedől és kattint, az adatlopásnak teszi ki magát. Soha ne nyissunk meg olyan, levélben érkező linket, amit nem ismerünk fel és semmilyen weboldalra ne „regisztráljunk” ilyen, mailben kapott hivatkozásokra kattintva. Mindig vegyük komolyan az antivirus szoftver figyelmeztetését: ha a vírusriasztás ellenére úgy hisszük, az adott hivatkozást egy barát küldte, inkább kérdezzünk rá.