A belső piaci szakbizottság szeptember 26-án fogadta el azokat az ajánlásokat, amelyekkel visszaszorítható lenne a jelenség. A részletekről Cornelis de Jong holland képviselő, a téma parlamenti felelőse nyilatkozik.

Milyen félrevezető marketinggyakorlatokkal foglalkozik a jelentés?

Mindenfélével. Nem akartuk szűken meghatározni a fogalmat, a bűnözők ugyanis rendkívül kreatívak. Gyakran találkozunk hamis számlákkal, amelyek soha nem teljesített szolgáltatásokról szólnak. Előfordul, hogy egy vállalkozás azért fizet, hogy felvegyék egy nem létező vagy jelentéktelen szakmai címjegyzékbe, a regisztrációt pedig automatikusan megújítják. Ezen pedig sok pénzt vesztenek a vállalkozások. Ott vannak aztán a kereskedelmi kamarák vagy szabadalmi hivatalok részéről érkező hamis számlák. Mindennel próbálkoznak, ami működhet.

Kik esnek áldozatul ezeknek a gyakorlatoknak és mekkora kárról beszélhetünk?

Elsősorban a kisvállalkozókat csalják kelepcébe, mivel ha egyszer sikerül rászedni őket, akkor nagyon nem mernek semmit se tenni. Úgy gondolják ugyanis, hogy az rájuk vetne rossz fényt. Több milliárd eurós károkozásról beszélhetünk egyébként az EU-ban.

Mit tehet az EU a jelenség ellen?

Az EU-nak fontos szerepe lehet. Először is minden tagállamban létre kell hozni egy kontaktpontot, ahol összegyűjtik a panaszokat és konkrét példákkal ellátott adatbázist hoznak létre. Ezután lehetne összeállítani az európai adatbázist, amelyben nem csak a félrevezető gyakorlatok szerepelnének, hanem az elítélt vállalatok neve is. Őket pedig később ki lehetne zárni az uniós közbeszerzésekből vagy támogatásokból.

De az ügyészeknek is kiemelten kellene kezelniük az ilyen eseteket. Még ha kis összegekről is van szó egy-egy eset kapcsán, ha mindent összeadunk, akkor jelentős összegről beszélhetünk. Az Europolnak is foglalkoznia kellene a problémával, mivel jól fel tudnák mérni az európai helyzetet.