A tranzakciós illeték bevezetése, majd mértékének idén nyári emelése lényegesen megdrágította a lakossági bankolást. A GfK Hungária Retail Banking Monitor kutatásának keretében azt vizsgálta 2013 júniusában és szeptemberében - a tranzakciós illeték emelése előtt és után -, hogy az illeték bevezetése mennyire érintette, gondolkodtatta el a hazai lakosságot, mit tudnak arról és mit terveznek változtatni ennek hatására.
 
Az adatok tanúsága szerint a tranzakciós illetékről már négyből három honfitársunknak tudomása volt nyáron, és ez az arány nem emelkedett jelentősen szeptemberben. Az illeték bevezetéséről nagyobb arányban értesült a 30-49 éves korosztály, a felsőfokú végzettségűek, az aktív munkavállalók és természetesen a bankkapcsolattal rendelkezők. Az illetékkel kapcsolatban kevésbé voltak tájékozottak a 30 évnél fiatalabbak és az alacsonyabb végzettségűek. Bár az illeték bevezetésének ténye közismertnek mondható, annak pontos mértékével sokan nem voltak tisztában még szeptemberben sem az adatok tanúsága szerint. Ebben persze az is közrejátszhat, hogy az illeték mértékét a nyáron megemelték.
 
A készpénzfelvétel után elszámolt illeték arányát csupán az érintettek 20 százaléka volt képes helyesen meghatározni a nyáron, ez a szám a szeptemberi hónapban sem volt magasabb, ellenben a válaszadók fele a valósnál magasabb értéket említett. Az átutalások után járó illeték mértékével ennél kevesebben voltak tisztában - csak minden hatodik személy -, bár a helyes választ adók aránya szeptemberben egy kicsit emelkedett.
 
A kutatókat leginkább érdeklő egyik kérdés az volt, hogy az ügyfelek bankolási szokásai milyen módon és mértékben változtak az illeték következtében. Az adatok arra engednek következtetni, hogy az ügyfelek még csak most gondolkodnak el azon, milyen választ is adjanak az áremelkedésre - talán csak az utóbbi hónapokban eszméltek rá igazán a banki költségeik emelkedésére. Bár júniusban minden második az illeték tényével tisztában lévő ügyfél érzékelte, hogy számlacsomagjának díja megváltozott, közel ugyanennyien tapasztalták a készpénzfelvét drágulását és ötből ketten az átutalási díjak növekedését. Csupán minden tizedik ügyfél tett konkrét lépéseket a fizetendő díjak optimalizálása érdekében, és mindössze hét százalékuk említette, hogy tervez valamilyen lépést tenni a következő időszakban.
 
Az áremelkedésre nagyobb arányban reagáltak a hölgyek, a 30-49 éves korosztály tagjai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az ősz elején már többek számára volt érezhető a banki díjak változása: az illeték bevezetésének tényét ismerők közel kétharmada számára a bankkártyás készpénzfelvét díjának emelkedése volt kézzelfogható, de a megkérdezésre adott válaszokban is nagyobb arányban szerepelt a számlavezetési díj és az átutalások árának emelkedése, mint nyáron. Ezzel szemben szeptemberben sem nőtt meg jelentősen azoknak az aránya, akik már valamilyen konkrét lépést foganatosítottak, de már 13 százalékuk említette, hogy tervez valamilyen változtatást a költségek optimalizálása céljából (különösen a 15-29 évesek és a legalább érettségizettek csoportja).
 
A kutatás konklúziója, hogy a banki piac jelentős átrendeződésétől (egyelőre) nem kell tartani: az ügyfelek eddig főleg a bankkártyás tranzakciókkal spóroltak és terveznek a jövőben is racionalizálni. Legtöbben kevesebb alkalommal vesznek fel készpénzt az automatákból, ritkábban használják bankkártyájukat, és egy kisebb csoport bankkártya helyett készpénzzel igyekszik vásárolni.
 
Az illeték hatására alig kimutatható mértékben tervezik az ügyfelek, hogy bankot váltanak, megszüntetnek bankszámlát, bankkártyát, vagy bankon belül más bankszámlacsomagra váltanak. A bankkártyás fizetés után felszámított illeték jövő évi eltörlésére tett kormányzati ígéret pedig új lendületet adhat az elektronikus fizetés erősödésének, amellyel az ügyfelek akár a banki díjakat maguk is csökkenthetik.