A készülő előírások egyértelmű jogi helyzetet teremthetnek a csatlakozó járatok lekésése esetén is. A tagállamok szakminiszterei irányadó vitát folytattak a tervezetről a Közlekedési Tanács ülésén 2013. október 10-én, Luxembourgban.
 
Az eredeti bizottsági javaslat szerint a csatlakozó járatukról előző járatuk késése miatt lemaradó utasoknak joguk van az ellátáshoz, és bizonyos feltételek mellett kártérítéshez is, ha a járatok egyetlen szállítási szerződés részei. A kezdeményezés alapján a járattörlésen kívül az Európai Unión belüli utazásoknál a menetrendhez képest legalább 5 órás, 6000 kilométernél hosszabb repüléseknél legalább 12 órás késés esetén köteleznék kártérítésre a társaságokat.
 
A kártérítés mértéke az utazási távolság függvényében 250 és 600 euró (mintegy 74-178 ezer forint) között mozogna. A légi fuvarozó mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a késést rendkívüli körülmények okozták. A jelenleg érvényes szabályok szerint kártérítés nem jár az utasoknak hosszú késés esetén, de a várakozási idővel arányosan a légitársaságnak segítséget (étkezés, frissítők) kell nyújtania, 5 órás késéstől pedig az utas elállhat a repüléstől és visszakérheti a jegy árát.
 
Az NFM tájékoztatása szerint Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár üdvözölte a szabályozást, a módosítás megfelelő előkészítése és a részletszabályok kidolgozása érdekében további egyeztetéseket tartott szükségesnek. A Közlekedési Tanács általános megközelítést fogadott el az új vasúti biztonsági irányelv tervezetéről. Völner Pál államtitkár jelezte, Magyarország a benyújtott szövegjavaslatának figyelembe vétele esetén el tudja fogadni tervezetet.
 
A támogatás elengedhetetlen feltételeként említette, hogy az irányelv átültetésére előírt ötéves határidő, valamint a tanúsítványok kiállításának díjára és a hatósági felügyeleti jogokra vonatkozó rendelkezések az Európai Parlamenttel történő egyeztetés során is megmaradjanak. Hangsúlyozta, hogy az új tanúsítási rendszer nem jelenthet további adminisztratív és pénzügyi terheket a nemzeti hatóságok és a vasúttársaságok számára. A díjakat és költségeket átlátható, méltányos és egységes módon, a tagállamokkal együttműködve, a vállalkozások fizetőképességét figyelembe véve kell meghatározni - írja közleményében az NFM.
 
A magyar delegáció a tanácsülés előtt a visegrádi négyek közlekedéspolitikai vezetőivel is egyeztetett. Völner Pál elmondta: a magyar V4-elnökség kiemelt ügyként kezeli a térség közlekedési infrastruktúra fejlesztéseinek összehangolását, a szűk keresztmetszetek feloldását és az eljutási idők csökkentését. Magyarország ennek érdekében tovább kívánja erősíteni a koordinációt a visegrádi országok közötti közúti és vasúti összeköttetések fejlesztésében - tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.