Autó
Ősszel történik a legtöbb baleset
2013. október 9.,
biztositasiszemle/SV
A Genertel által összeállított felmérés szerint – bár a téli hónapokban gyakran az őszi időjárásnál is kedvezőtlenebb körülményekkel találkozhatnak az autósok – a legveszélyesebbnek az őszi hónapok számítanak, amikor sokan még nem készítik fel autójukat a hideg hónapokra, emellett vezetési stílusukat sem igazítják a megváltozott körülményekhez. az autósok októberben és novemberben szenvedik el a legtöbb töréskárt: ilyenkor az éves átlaghoz képest 17-18 százalékkal több ilyen jellegű baleset történik.
A téma kapcsán megkérdezett autósok több mint 40 százaléka casco-szerződés híján saját zsebből volt kénytelen rendezni a kárát, ami akkor is megterhelő tétel, ha a Genertel statisztikái szerint a töréskárok több mint fele nem haladja meg a 200 ezer forintot.
A káreseményeket tekintve a vizes, esetenként jeges úton megnövekedő fékút, a ködös időben bekövetkező ráfutás az autó előtt haladó járműre, illetve a nyomasztó időjárás okozta nagyobb dekoncentráció okoz bajt. Egyes kutatások kiemelik, hogy a sötétben vezetés jelentősen csökkenti az éberséget: két-három óra vezetés ilyen körülmények között 0,8 ezrelékes véralkoholszinttel megegyező élettani hatással jár. De még tökéletesen éber állapotban is sötétben jóval később lehet észrevenni az úttesten tartózkodó gyalogost vagy kerékpárost, illetve váratlan akadályt (kátyú, vad, egyéb idegen tárgy).
A Genertel által megkérdezett autósok 38 százaléka leginkább más közlekedők szabálytalanságától tart, de a váratlan útakadályok (33%) és az autó elé kerülő személyek (16%) által képviselt veszélyt is sokan megemlítették, mint olyan baleseti tényezőt, amelytől legjobban tartanak. A saját pillanatnyi figyelmetlenséget csak minden tízedik autós választotta ennél a kérdésnél, pedig a valóságban – még ha ez utólag nehezen kideríthető is – ez a tényező becslések szerint csaknem minden ötödik balesetben szerepet játszik.
A megkérdezett autósok 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy öt éven belül elszenvedett valamilyen balesetet az autójával. Ezeknek éppen a fele volt olyan, amit más autó szabálytalansága okozott, ebben az esetben a másik résztvevő fél kötelező biztosítása térítette a kárt.
Elgondolkodható ugyanakkor, hogy a saját hibás károknak a túlnyomó részét (82 százalék) biztosítás híján saját zsebből kellett kifizetni, ami még abban az esetben is nagy teher lehet, ha a Genertel statisztikái szerint a gépjármű-töréskároknak az 53 százaléka nem haladja meg a 200 ezer forintot. A fennmaradó 18 százalékot a teljes körű casco, illetve minicasco biztosítás térítette.
Ez az arány annak fényében különösen alacsony, hogy az ütközéses esetek nagy részében akár egy limitált összegű térítést nyújtó, havi ezer forint körüli díj ellenében elérhető termék is teljes kártérítést nyújthatna. Főleg, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy itt a szokásos 50 vagy 100 ezer forintos önrészt sem kell az autósnak kifizetnie.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
