A szóját nem fogyasztó és vegetáriánus étrenden élők egy részének ugyan szüksége lenne erre a fehérjeforrásra is, de úgy vélik, hogy az egészségre káros hatású anyagokat tartalmaz, ezért lemondanak róla. Nagyon érdekes, hogy a szójának sok kedvező hatást tulajdonítanak a rajongói, és ugyanakkor sok káros hatást az ellenzői, a tudomány azonban egyik szélsőséges álláspontot sem támasztotta még alá.
 
A vizsgálatok során felmerülő zavaró előítéletekről sokat elárul, hogy az egyik kísérletben résztvevőkről kiderült: átlagosan rosszabbra értékelték az ételek ízét, ha rákerült azok csomagolására, hogy szóját tartalmaznak.
 
Az ember számára - feldolgozás után - a szója növény babja fogyasztható és értékes táplálék. Magas a fehérje, az esszenciális zsírsav, a többszörösen telítetlen zsírsav, az ásványi anyag és rost tartalma.. Termesztése főleg az amerikai kontinensen és Kelet-Ázsiában történik, de Európában is lehetséges. Észak–Amerikában a genetikailag módosított, és így a növényvédő szereknek ellenálló fajták a legnépszerűbbek a termesztők körében.
 
Kutatók azt feltételezik, hogy a szója ételek nagy mennyiségű fogyasztásának köszönhető bizonyos betegségek alacsonyabb előfordulási aránya Ázsiában. Ezek közé sorolják például a szívkoszorúér-betegségeket, az érelmeszesedést, a 2-es típusú cukorbetegséget és bizonyos ráktípusokat (pl: mell és prosztata). Továbbá az is felmerült, hogy a szójának szerepe lehet az egészségesebb csontozat kialakításában és a változókor tüneteinek enyhítésében., illetve egyesek memória-javulást is tulajdonítanak a szójának.

Számos bizonyíték van arra, hogy a sok szója termék fogyasztása hasznos lehet a szív - érrendszerre és az általános egészségi állapotra is. Ez valószínűleg a többszörösen telítetlen zsírjainak, az ásványi anyag-, vitamin- és rost-tartalmának valamint az alacsony telített zsírtartalmának köszönhető.
 
A szójafehérje - mint minden más fehérje- energiát tartalmaz, állati, növényi fehérjét vagy másból származó kalóriát helyettesíthet, így egészségesebb lehet, mint a zsírból, szénhidrátból származó kalóriák. A szója fehérjéi tartalmazzák az ember számára szükséges összes aminosavat, így a szója termékek minőségben majdnem egyenértékűek az állati forrásból származó fehérjékkel, ráadásul a szójában nincs koleszterin, és kevesebb telített zsírt is tartalmaz.
 
A szója feltételezett előnyeit és hátrányait először a fehérjéinek tulajdonították, majd később az úgynevezett izoflavonjainak.
 
Az izoflavonok olyan növényi molekulák, amelyek az ösztrogén nevű hormonhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak. A szójához hasonlóan a többi hüvelyes zöldségben is vannak izoflavonok, csak kisebb mennyiségben, mint a szójában. Az izoflavonok a különböző emberekre nemük, életkoruk szerint is, és az egyes szöveteikre is eltérően hatnak.
 
Hatásuk kifejtése érdekében nagy mennyiségben kell elfogyasztani ezeket. Úgy tűnik, hogy a felnőttek egyszerűen nem tudnak annyi szóját enni, hogy az hatással legyen a hormonháztartásukra. Nem igazolódott a jódháztartás-felborításával kapcsolatos félelem sem, de a fiatal fejlődő szervezeteknek a hormonális rendszerére gyakorolt hatása egyelőre nem teljesen tisztázott. Sokakban ez kelt félelmet, vagy ez inti őket óvatosságra.

A szójában megtalálható bizonyos enzimeket gátló vegyületek pedig előfordulnak más élelmiszerként fogyasztott növényekben is, és azokból is túl nagy mennyiséget kéne fogyasztani belőlük, hogy hatással legyenek a szervezetre.
 
Jelenleg a szója izoflavonjainak egészségjavító, szív és érrendszeri betegséget megelőző, rákmegelőző hatására, a változókori hőhullámok csillapítására nincs bizonyíték. A csontritkulás elleni hatásáról szóló elképzelések sem elég megalapozottak. Sem a szóját tartalmazó élelmiszerek, sem a szójafehérjét illetve izoflavont tartalmazó koncentrátumok/izolátumok/táplálékkiegészítők nem bizonyítottak eddig egyértelműen a nekik tulajdonított különleges hatásokat.
 
A korábban már említett lehetséges mellékhatása miatt nagy viták övezték a sok évtizede rendelkezésre álló szója alapú csecsemő-tápszerek használatát. Ez elsősorban az anyatejes táplálás kiváltására a tehéntejre allergiás vagy tejcukorra érzékeny csecsemőknek készül, persze kényelmi okokból szélesebb körben alkalmazzák.
 
Generációk nőttek fel rajta, így megvizsgálható, hogy okozott-e náluk valamiféle különbséget a tej alapú tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest. Jelenleg úgy tűnik, hogy semmiféle eltérés, negatív hatás nem érte őket, normálisan fejlődtek, csontozatuk is egészséges. Azonban az fontos, hogy kalciummal, B12-vitaminnal és D-vitaminnal dúsított legyen a szójaalapú élelmiszer, ha mellette nem kap más állati eredetű terméket – de inkább kapjon - mert dúsítás nélkül ezek a termékek nem tartalmaznak, vagy nem sokat tartalmaznak ezekből a tápanyagokból.
 
A rendelkezésre álló információink alapján tehát azt az álláspontot alakíthatjuk ki, hogy szója alapú és tartalmú élelmiszereket nyugodtan fogyaszthatnak azok, akik nem allergiásak rá, sőt az állati eredetű élelmiszereket nem fogyasztóknak ajánlott. Csecsemőknek pedig a kifejezetten számukra gyártott tápszereket érdemes adni. A szója tehát nem ördögtől való, de nem is csodanövény, hiszen sok növényi eredetű élelmiszerben található érdekes biológiailag aktív vegyület. A szója-termékeket választóknak körülbelül annyi haszna lehet belőle, mint más zöldségek, zöldségkészítmények fogyasztásából.