Megtelt az emeleti konferenciaterem az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) által szervezett szakmai napon, ahol elsőként Gyaraky Zoltán a szaktárca élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője tartott – reményei szerint, a tévhiteket is eloszlató – beszámolót a magyartermék-rendelet alkalmazásáról, helyes értelmezéséről. Mielőtt azonban kitért volna a részletekre, az élelmiszer ellátás területét érintő kormányzati célokat szedte egybe.
 
Gyaraky 6 pontot emelt ki: az ellátás-biztonság folyamatos fenntartását, a biztonságos élelmiszerekkel történő ellátást, az elvárható termékválaszték biztosításának ösztönzését, az egészségtudatos, minőség központú, a hazai élelmiszerek iránt elkötelezett új fogyasztói csoportok kialakítását, a hazai élelmiszer termelés és feldolgozás megerősítését és az értékarányos ár fogyasztói elfogadtatását.
 
Kiemelte, hogy értelmezése szerint az önkéntes megkülönböztető megjelölések és védjegyek a fogyasztók közvetlen tájékoztatásának kiegészítő eszközei. Informálnak a származásról, az eredetről, a minőségről és a feldolgozási módról. A magyartermék-rendelet bevezetése kapcsán megállapította: ezzel a kormány az áttekinthető, egyértelmű szabályozás felé szeretne nagy lépést tenni.
 
– A magyartermék-rendelet nem tartalmaz védjegyet, védjegyhasználati kötelezettséget, nincs annak semmilyen jogi következménye, ha valaki elhagyja – emelte ki a főosztályvezető, majd kitért arra, hogy ezek a jelölések minőségi besorolásként sem értelmezhetőek. Ugyanakkor itt volt az ideje világosabbá tenni a rendszert, mivel e pillanatban Gyaraky 35 olyan, a Szabadalmi Hivatalban számon tartott bejegyzésről tud, ami idevonatkozik. És vannak a lajstromba vett jelzések mezőnyében szimpla logók és tanúsító védjegyek egyként. A „magyar termék”, a „hazai termék”, a „hazai feldolgozású termék” jelzések egy önkéntes, nem szabályozott, piaci alapon működő civil eredetet tanúsító védjegycsalád – szögezte le a szakember.
 
Kérdés, hogy a megújuló rendszerben hol a helye a már bevált Kiváló Magyar Élelmiszer védjegynek. Nos, Gyaraky Zoltán ezzel kapcsolatosan azt mondta: „a KMÉ-védjegy át fog alakulni.” A részletek azonban még nem ismeretesek. – Vannak alternatívák, de nincs döntés – informált a főosztályvezető.
 
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikáció alapszabályaira, a jelölés alapelveire utalt előadásában Horacsek Márta, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakértője. – A jelölés nem vezetheti félre a fogyasztót, nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, és nem állíthatja, vagy sugallhatja, hogy az betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére alkalmas – summázta. Horacsek példákkal is szolgált: az interneten a búzafülé por és a shiitake gomba például az aktuális sláger. Az OÉTI szakembere jelezte: a tápértékjelölés megadásában is szigorodnak a szabályok.