Autó
MÁV ÁBE ügy az Európai Bíróságon
2012. október 24.
Magyarország az uniós jog alapján nem volt köteles létrehozni egy olyan garanciaalapot, amely a fizetésképtelenné vált biztosítónál biztosított gépjárművek által okozott károkat megtérítené - áll az Európai Bíróság főtanácsnokának ma kiadott a véleményében, amely a MÁV Általános Biztosító Egyesület fizetésképtelenné válásával kapcsolatos ügyben született.
A főtanácsnok szerint az uniós jog ilyen garancialap létrehozását ugyanis csak a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károk megtérítése céljából írja elő.
Az eset úgy került a luxembourgi taláros testülethez, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly augusztusban jogértelmezést kért az ügyben, hogy a 2008-ban csődbe jutott MÁV ÁBE ügyfelei - pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött - az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.
A MÁV ÁBE fizetésképtelensége ugyanis azt jelentette, hogy a biztosító nem volt képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező tagok azzal szembesültek, hogy az általuk okozott károkat saját maguknak kellene kifizetniük. A MÁV ÁBE csődje időpontjában ugyan létezett egy garanciaalap Magyarországon, amely viszont csak abban az esetben fizette ki a kárt a károkozó helyett, ha az a baleset időpontjában nem rendelkezett kötelező biztosítással. Miután a MÁV ÁBE ügyfelei érvényes kötelező biztosítással rendelkeztek, így nem volt megfelelő jogi alap a garancialap alkalmazására.
Több MÁV ÁBE ügyfél azonban a Fővárosi Bíróság előtt pert indított a magyar állam ellen, mert szerintük a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján annak kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amelyben a garancialap egy adott biztosító csődje esetén fedezi a biztosítottak által okozott kárt.
Az egész ügy valójában arról szól, hogy az uniós jog alapján az államnak kötelessége lett volna-e a garancialapon keresztül a MÁV ÁBE tagjai helyett kifizetni az általuk okozott kárt. A magyar kormány képviselői az Európai Bíróságon folyó szeptemberi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az uniós jog nem írja elő a helytállási felelősséget az állam számára csőd esetén. Az Európai Bizottság képviselői is hasonló álláspontot képviseltek.
Miután az Európai Bíróság általában a főtanácsnok véleményét követi ítéletében, így könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bíróság az állam
javára dönt a kérdésben.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
