A Google év elején azzal az ötlettel állt elő az Európai Uniónál (EU), hogy egyetlen megállapodás keretében hatvan különböző adatvédelmi irányelvet vezethessen be a EU-s országokra vonatkozóan.
 
A kezdeményezés kiverte a biztosítékot az EU-nál, ugyanis a keresőóriás adatvédelmi csomagja minden szempontból az amerikai társaság érdekeit védte volna; az általa biztosított termékek használata maga után vonta volna a jogot, hogy célzott hirdetések érdekében adathalász megoldásokat alkalmazzon az unió állampolgáraival szemben.
 
Az EU természetesen nem engedélyezte a Google-féle irányelv bevezetését, hiszen az amerikaiak elképzelései számos pontban sértették volna az integráció által már korábban lefektetett adatvédelmi megállapodásokat. Ennek ellenére a Google márciustól kezdve egy új adatvédelmi irányelvet vezetett be, amellyel még mindig sok gondjuk van az illetékes európai szerveknek.
 
A francia adatvédelmi szabályozó szerv (CNIL) megjegyezte, hogy az amerikaiaknak hónapok álltak a rendelkezésükre, hogy átgondolják a terveiket. A Google ígéretet tett arra, hogy a felhasználóknak a korábbi elképzelésekhez képest jóval nagyobb hatalmuk lesz saját adataikról rendelkezniük a kibertérben, ezen belül is a Google szolgáltatásainak használata során. Ezzel egy időben a CNIL figyelmeztette a keresőóriást, hogy ha nincs más módja a vita rendezésének, adjon lehetőséget bíróság előtt megtárgyalni az ügyet.
 
Peter Fleischer, a Google adatvédelmi tanácsosa időt kért a CNIL-től a fejlemények átvizsgálására, elmondása szerint javában zajlik a CNIL által prezentált riport tanulmányozása. Rory Cellan-Jones brit újságíró szerint a Google célja tulajdonképpen az, hogy demonstrálja „világot szabályozó” hatalmát az EU-val szemben.