A három kategóriában („mit értékesítünk”, „hogyan értékesítünk” és „kommunikáció”) tett környezetvédelmi kötelezettségvállalások száma egy év alatt 30%-kal, 500 fölé emelkedett.
 
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: „Az élelmiszerek pazarlása nemcsak gazdasági értelemben véve rossz, de erkölcsileg is elítélendő dolog. Ezért szorgalmazta a Bizottság, hogy 2020-ra a felére csökkenjen a fogyasztásra alkalmas élelmiszer-maradékból származó hulladék mennyisége.
 
A kiskereskedők az értékesítési lánc legfontosabb szintjén helyezkednek el: ott, ahol a fogyasztói vásárlási döntések születnek. Lényeges feladatuk, sőt felelősségük, hogy a fogyasztókat a fenntartható döntések felé tereljék. A kiskereskedőknek a kényelmes megoldások mellőzésével, progresszív intézkedéseket foganatosítva kell élen járniuk a zöld gazdaság megteremtésében. A mai napon szemtanúi lehettünk annak, hogy az élelmiszer-pazarlás problémája felé fordítva a figyelmet, elindultak a helyes irányba.”
 
„Európa legnagyobb kiskereskedőiként folytatni fogjuk a globális szintű innovatív finanszírozást, amely a környezetbarát gazdaság kialakításának elengedhetetlen feltétele. Célunk az, hogy egységes megközelítés szülessen a termékek ökológiai lábnyomára vonatkozóan. Ennek megfelelően az ellátási lánc teljesítményének javítására és a termékek fenntarthatóságával kapcsolatos hatékonyabb vásárlói tájékoztatásra törekszünk.” – mondta el Dick Boer, az ERRT (európai kiskereskedelmi kerekasztal) elnöke.
 
„A megismert kezdeményezések jól mutatják, hogy a kiskereskedők a válság ellenére is a fenntarthatóbb életvitelre való áttérésre bátorítják a vásárlókat. A kiskereskedők előtt álló feladat, hogy olyan vásárlói környezetet teremtsenek, ahol a fogyasztó számára a fenntartható választás az egyszerű választás, és e nemes küzdelemben, lehetőségeink szerint, segíteni fogjuk őket.” – jelentette ki Lucy Neville-Rolfe, a EuroCommerce elnöke.

Idén a kiskereskedelmi fórum 19 tagja jelentett be egy olyan, a hulladékokra vonatkozó saját kezdeményezést, amelynek keretében ígéreteik szerint a figyelmet a keletkező hulladék és az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és csökkentésére fordítják. E kezdeményezés az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervében foglalt releváns, hulladékkal kapcsolatos uniós szakpolitikákat egészíti ki. Erre példa a fogyasztásra alkalmas élelmiszer-maradékból származó hulladék mennyiségének a felére csökkentése 2020-ig, valamint a hulladék erőforrássá alakítása és a hulladéklerakók tényleges felszámolása. A kezdeményezés aláírói a kiskereskedelmi fórum soron következő ülésein fognak beszámolni az elért eredményekről.
 
A fórum tagjai által tett kötelezettségvállalások célja elsősorban az, hogy egyre nagyobb mennyiségben lehessen olyan fenntartható termékeket találni a kiskereskedők polcain, mint például a fenntartható halászati termékek, textíliák, ökológiai termékek, tisztességes kereskedelemből származó termékek, valamint tanúsított fa- és papírtermékek. A 2012. évi találkozón kiemeltek több, a bevált módszerekhez kapcsolódó sikertörténetet. Az IKEA például a gyártási folyamat során keletkező áruházi hulladék 86%-át újrahasznosította és a gyapottermelő országokban mintegy 100 000 gazdálkodót magába tömörítő, a fenntartható gyapottermesztést célzó projekteket dolgozott ki. A C&A tavaly eladott 32 millió árucikkével három év leforgása alatt megduplázta a biopamut-értékesítést. Számos kiskereskedő, mint például a Metro csoport, bővítette a fenntartható forrásokból származó halászati termékek kínálatát, a REWE csoport pedig részletes tájékoztatást adott a fogyasztók számára a gyümölcsökben és zöldségekben található peszticid-szermaradványok igen érzékeny kérdésére vonatkozóan.