Kérdés, hogy mi számít alapvető élelmiszernek. Az eddig napvilágot látott javaslatok eltérőek, egyik elsősorban csak a hús-, tejféleségekre terjed ki. A javaslatok elsősorban 5 százalékos kulcsot kezdeményeznek, a nagyobb mértékű adókulcs csökkentés a költségvetés számára a bevezetést követő időszakban bevételkiesést okozna, kérdés, hogy elviselhető-e egy ilyen bevétel kiesés, továbbá milyen következményekkel lehet számolni az élelmiszer gazdaságban.
 
Az élelmiszer áruházakban költjük el pénzünk legnagyobb részét. Az élelmiszer kereskedelem bevételei ugyan nőttek az elmúlt években, közel 15 százalékkal, de az árcédulákkal szemben a hazavitt árumennyiség csökkent, öt év alatt összesen 8 százalékkal. A különbség az inflációs hullámok számláját terheli, ami a vásárlóknak több mint 600 milliárd forintjukba került.
 
Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci drágulásával a következő években is számolni kell, ami a hazai piacon is érezteti majd hatását. Ebben a helyzetben az áfa-kulcs csökkentése visszafogná, alacsonyabb árszinten mozgatná a várható további áremelkedési hullámot, egyes élelmiszerek ára csökkenhet is, ami a vásárlónak mindenképpen előnyös.
 
A költségvetés hiányát idővel részben pótolná, hogy az áfa-kulcs csökkentése nyomán az élelmiszer fogyasztásra kisebb árnyomás nehezedne, a családok többet vásárolhatnának az 5 százalékos áfa-kulcs mellett, mint a 27 százalékos esetében.
 
Pótolná a költségvetés hiányát a feketézés visszaszorulása is, a szervezet szerint ugyanis 5 százalékos áfa-kulcs mellett már nem éri meg az illegális tevékenység. A szervezet szerint az élelmiszerek áfájának 2006 óta tartó emelési sorozata jelenti a legnagyobb adóterhet a szektorban. Az élelmiszer feketézés nagyságáról sokféle becslés látott már napvilágot, amiből annyi biztosan leszűrhető, hogy évente 100-150 milliárd forintnál is több bevételtől esik el a költségvetés.