Augusztus végéig már az érintett hitelállomány tizenöt százaléka került az árfolyamgát védelme alá, a jogosult ügyfeleknek pedig a tíz százaléka. Az év végi esetleges banki torlódások miatt célszerű nem az utolsó hetekre hagyni a jelentkezést.
 
2012. augusztus 31-ig 48 773 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) friss statisztikájából. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 489 ezer fő, így az érintettek tíz százaléka – döntő többségük kereskedelmi bankok ügyfeleiként – lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába.
 
A már rögzített törlesztési árfolyamúvá átalakított devizakölcsönök teljes állománya augusztus 31-én mintegy 478,6 milliárd forint volt. Ez a teljes potenciálisan érintett ügyfélkör hitelállományának közel 15 százaléka. Az árfolyamrögzítésnek köszönhetően a törlesztés alól mentesített követelésállomány (az a kamatrész, amit a konstrukció révén az állam és a pénzügyi szektor magára vállal, így az ügyfélnek nem kellett megfizetni) a nyár végéig megközelítette az egy milliárd forintot. A gyűjtőszámlára mintegy 1,5 milliárd forintnyi követelés (az a tőkerész, amit az ügyfélnek vissza kell majd fizetnie) került eddig.
 
A rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-ig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.
 
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán fölhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak föl (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
 
A pénzügyi szolgáltatóknak a jogszabály szerint mindent meg kell tenniük, hogy az – árfolyamgát feltételeinek megfelelő – hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül ingyenesen megkössék a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó keretszerződést. Az ügyfelek ezt követően a második törlesztő részletet már a rögzített árfolyamon fizethetik.
 
Az árfolyamrögzítést azok igényelhetik, akik a gyűjtőszámla-hitel első folyósításáig több feltételnek is megfelelnek. A legfontosabbak, hogy a devizakölcsön folyósításkori forint összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, az ügyfél fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot, és a lakóingatlan ne álljon végrehajtás alatt.
 
A PSZÁF áttekintése alapján a pénzügyi szolgáltatók többsége a következő dokumentumokat kéri az igényléshez:

• gyűjtőszámla-hitel igénylő lap,
• személyi okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány),
• 30 napnál frissebb hiteles teljes tulajdoni lap,
• több hitel esetén a további intézmények igazolása arról, hogy feléjük sincs 90 napon túli tartozás, ingatlanfedezeti biztosítás esetén annak kötvénye.

Az igényléshez elvárt dokumentumok pontos köréről előzetesen a hitelt nyújtó intézménynél kell érdeklődni. A közszférában dolgozóktól – a nekik járó kamattámogatás és vissza nem térítendő támogatás érdekében – további dokumentumokat kérnek. A gyűjtőszámla megnyitása az eddigi hitelszerződés módosítását és egy új szerződés megkötését is jelenti, amelyet közjegyzői okiratba kell foglalni.
 
Decemberben, a határidő lejárta előtt megnövekedhet a pénzügyi szolgáltatókhoz beadott igénylések száma, ráadásul az év végi munkarend szerint az ügyfeleknek december 21. után már csak két munkanapjuk marad e célra. Így érdemes az ügyintézést nem az utolsó pillanatra hagyni, hanem mielőbb kezdeményezni.