Az értékelés olyan átfogó tanulmányok alapján született, amelyek bolygónk sűrűn lakott részeit térképezték fel.
 
Az euronews arról kérdezte Dana Loomis kutatót, hogy melyek bolygónk legszennyezettebb vidékei. Ismert, hogy Kínában és Indiában nagyon rossz a levegő minősége, de meglepő módon Észak-Afrikáról sincsenek jobb hírek.
 
- Kínában és Indiában elsősorban a szénerőművek okozzák a problémát és a rendkívüli mértékben növekvő ipari termelés. Észak-Afrika ugyan nem olyan sűrűn lakott, viszont sivatagos terület, és a levegő tele van homok- és porszemcsékkel. Jellegét és összetételét tekintve más, mint az ipari eredetű szennyezettség, de a helyzet itt is nagyon súlyos – magyarázta Dana Loomis.
 
Loomis szerint a sivatagi por ugyan nem olyan veszélyes, mint az ipari eredetű szennyezőanyagok, de egy olasz tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy például komoly légzési rendellenességeket okozhat. Európában elég vegyes a kép. Vannak olyan körzetek, ahol súlyos a probléma, de olyanok is akadnak, ahol viszonylag tiszta a levegő.
 
- Európában most a közlekedés az első számú közellenség, a rengeteg gépkocsi, a repülőgépek és így tovább. Korábban itt is az ipar rombolta a környezetet, akárcsak most Kínában vagy Indiában. Most ezekben az országokban zajlik az ipari forradalom, akárcsak 200 éve Európában – mondta a kutató.

- Természetesen ezeknek a gondoknak a megoldását a politikusoktól és a hatóságoktól várjuk, de vajon mit tehetünk mi magunk azért, hogy megóvjuk egészségünket? – tettük fel a kérdést.
 
- A szennyezett levegő az egyik klasszikus közegészségügyi kérdés, mert ez olyan dolog, ami közös. Mindannyian ugyanazt a levegőt vagyunk kénytelenek belélegezni, nem sokat tudunk ellene tenni. Járhatunk ugyan kerékpárral a munkába, csökkenthetjük a fosszilis üzemanyagok használatát, de ezzel elsősorban nem magunknak, hanem a közösségnek segítünk. Akkor lenne igazán eredményes, ha a többiek is ezt tennék. De nagyon fontos, hogy mindenki felismerje, ez egy közös gond, amit kormányzati és nemzetközi szinten lehet csak megoldani – hangsúlyozta a tudós.
 
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség friss jelentésében az áll, hogy a 2010-ben tüdőrákban meghalt 223 ezer ember esetében egyértelműen kimutatható ok volt a légszennyezettség.
 
- Ön azt állítja, hogy többezer ember halálát a rossz minőségű levegő okozta. Miért olyan biztos abban, hogy tényleg ez állt a háttérben? – kérdezte a kutatót Claudio Rocco, az euronews riportere.
 
- Ez tényleg nagyon fontos kérdés. Valójában nem is lehetünk biztosak benne. Olyan statisztikai modelleket használunk, amelyek alapján becsléseket tudunk végezni arra vonatkozóan, hogy hány ember halálát okozta például a szennyezett levegő és más környezeti problémák, vagy éppen a dohányzás. Nagy mintán végzett járványtani felmérések adatai alapján dolgozunk. Alapjában véve tehát ez egy becslés, de úgy gondolom, reális – magyarázta Dana Loomis.
 
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen veszélyek leselkednek ránk amikor levegőt veszünk. A hatóságoknak pedig cselekedniük kell, mielőtt túl késő lesz.