A kgfb-törvényhez benyújtott javaslat szerint a „gazdasági totálkár” megállapítása csak akkor lenne lehetséges, ha a káresemény következtében sérült gépjármű számlával igazolt javítási költségei elérnék vagy meghaladnák a jármű forgalmi értékének 80 %-át.
 
A javaslat súlyosan sérti a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, nagyon magas sérülési arányig javításra kényszerítené a biztosítottakat, ami jó a szervizeknek, azonban sérelmes a fogyasztóknak. Ennek következményét – a magasabb díjon keresztül – az ügyfeleknek kellene megfizetniük és a hazai gépjárműpark amúgy is magas, 12 éves átlagéletkora tovább emelkedne.
 
A módosítási javaslat szöges ellentétben áll az európai uniós gyakorlattal, ahol egyetlen tagországban sem határozták meg a totálkár százalékos mértékét. A javasolt módosítás komoly zavarokat okozna a nemzetközi károk rendezésében, ahol a javasolt mértéknél jóval alacsonyabb mértékben is megállapíthatják a totálkárt a kárenyhítés érdekében. Ez utóbbi diszkriminálná a magyar károsultakat a külföldi károsultakkal szemben.
 
A javaslat másik, jogilag igen problematikus része szerint a vétlen károsult köteles lenne megcsináltatni az autóját, mert csakis így juthatna hozzá a kártérítéshez. Ez a szabály ellentmondana a Polgári Törvénykönyvnek, de egy, a közelmúltban éppen ez ügyben hozott ombudsmani állásfoglalás szerint magának az Alaptörvénynek is.