A gyermekek internetes tájékozottságának fejlesztését, a káros tartalmaktól való megóvását és a kiváló minőségű internetes tartalmak előállításának ösztönzését célozza az az európai uniós stratégia, amelyet 2000. jubileumi ülésén fogadott el szerdán az Európai Bizottság. A testület alelnöke Brüsszelben mutatta be a tizenegy konkrét intézkedést tartalmazó tervezetet, amely négy pillérre épül.
 
Neelie Kroes elmondta, nagy hangsúlyt szeretnének fektetni arra, hogy az internetes tartalmak előállítói több kreatív és nevelési célzatú honlapot és szolgáltatást indítsanak a világhálón. Ezen túlmenően olyan platformok létrehozására ösztönzik a készítőket, amelyek az életkoruknak megfelelő tartalmat nyújtanak. A Bizottság arra is kidolgozott egy tervet, hogy hogyan fogja a már meglévő pozitív tapasztalatokat népszerűsíteni a fiatalok körében.
 
A második pillér szerint azt kell lehetővé tenni, hogy az európai iskolák taníthassanak az internetes biztonsággal és a felelős internetezéssel kapcsolatos ismereteket. Emellett jelentősen növelné Brüsszel a tudatos felhasználást segítő rendezvények és kampányok számát is – tette hozzá a digitális politikáért felelős EU-biztos.
 
A harmadik pillérben elsősorban nem a tagállamokra, hanem a tartalomszolgáltatókra és a biztonsági szoftvereket gyártó cégekre számít a Bizottság, jelesül arra, hogy külön uniós jogszabályok megalkotása nélkül, elsősorban önmérsékletet tanúsítva maguk fogják biztonságosabbá tenni az internetes környezetet a gyermekek számára. Neelie Kroes azt szeretné, ha a szülők megfelelő eszközöket kapnának ahhoz, hogy biztosíthassák a gyermekeik védelmét internetes böngészés közben.
 
A stratégia példaként említi, hogy szükség lenne könnyen használható mechanizmusokra, amelyek útján a szülők azonnal jelezhetnék a káros tartalmakat. Ugyanígy pontosabb életkor szerinti biztonsági beállítások lehetőségét kérik az uniós szakértők a szoftvergyártóktól és szolgáltatóktól, valamint felhasználóbarát szülői felügyeleti opciókat.
 
A negyedik pillér az illegális és durva szexuális tartalmak kiszűrését célozná. Az itt meghatározott intézkedések ezek mielőbbi felkutatását, az illetékes hatóságok könnyebb és közvetlen értesítésének lehetőségeit, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés fokozását vetíti előre.
 
A testület konkrét menetrendet is csatolt a stratégiához, és annak első eredményeit még idén várja Brüsszel. A cél, hogy „az interaktív, kreatív és oktatási tartalmak teljes piacát hozza létre”, ebben pedig nemcsak a tagállamokra, hanem a mobil- és internetes szolgáltatókra, a telefongyártókra, és a közösségi oldalak üzemeltetőire számít a testület.
 
Átlagosan 10 gyermekből 4 már jelezte szüleinek vagy tanárainak, hogy küldtek neki valamilyen önkárosításra buzdító, gyalázkodó (cyber-bullying), vagy a személyes adatokra vadászó üzenetet.
 
A tagállamok jelenleg egymástól jelentősen eltérő szabályozásának harmonizálása is a Bizottság távlati céljai között van, ez ugyanis Brüsszel szerint megnehezíti a tartalomfejlesztők számára, hogy gyermekbarát termékeket és szolgáltatásokat készítsenek az Európai Unió állampolgárai számára.