Kitekintő
Minden, amit a penészgombáról tudni illik…
2012. május 16.,
- Merényi Imre kommentárja a Nature cikke nyomán –
A mérvadó brit ismeretterjesztő folyóirat, a Nature alaposan ráijesztett az olvasókra, miután közölte Matthew Fisher, a londoni Imperial College közegészségügyi intézet kutatójának tanulmányát. A cikk némileg a világvége-hangulatú hollywoodi szuperprodukciókhoz hasonlatos, hiszen a szakértő kifejti: „az új típusú gombafajok okozta növény- és az állatpusztulás riasztó emelkedése azt mutatja, hogy teljes sebességgel haladunk egy olyan világ felé, ahol a rothasztók lesznek a győztesek.”
Az ellenálló, sokszor burjánzó gombafélék növekvő veszélyt jelentenek az élelmiszerbiztonságra, de az erdőkre és számos állatfajra is – olvasható abban a tanulmányban, melyet a londoni intézet kutatója jegyez. Kiemeli, hogy: „a gombás megbetegedések minden évben átlagosan 125 millió tonnányi alapvető termény – rizs, búza, kukorica, burgonya és szója – megsemmisülését okozzák.”
A penész pusztítása nélkül ez a mennyiség több mint 600 millió ember tápláléka lehetne. A veszteség pénzre átszámolva körülbelül 60 milliárd dollárt tesz ki a búza, a rizs és a kukorica esetében. A mezőgazdaságon túl a járványos rizsbarnulás – a Magnaporthe grisea nevű penészgomba okozta fertőzés –, a kukoricaüszög és a búza feketerozsda-fertőzése nagyban befolyásolják az egész világ ökoszisztémáját.
Az újonnan kifejlődő mikózisok (gombafertőzések) ezen felül több mint 500 állatfajt – főként kétéltűeket, rovarokat, tengeri teknősöket és korallokat – fenyegetnek kihalással. De van-e félnivalónk a mindennapokban?
Merényi Imre mezőgazdasági szakmérnök, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője figyelmeztet: az élelmiszerek romlásának egy részét különböző gombafélék okozzák, de vannak olyan élelmiszereink is, amelyeknél kifejezetten jó szolgálatot tesz a nemes penész. Gondoljunk csak a tejiparra, a camembert- vagy rokfort típusú sajtokra. Ezek, betegséget nem okoznak, sőt, kiváló étrendi hatásuknak és magas táplálóanyag összetételüknek köszönhetően, közkedvelt élelmiszerek. Hozzáteszi, hogy egyes fajaikat, gyógyászati célra, így például antibiotikumok előállítására is felhasználják. Azonban számtalan olyan fajuk is létezik, amelyek élelmiszereinkben azok romlását idézik elő…
Merényi Imre kommentárja:
Élelmezés-egészségügyi szempontból veszélyességük abban rejlik, hogy ún. mikotoxikonokat termelnek, amelyek ha nagy mennyiségben vannak jelen az emberi, vagy állati szervezetben, különböző megbetegedéseket okozhatnak. Például: különböző daganatos megbetegedéseket, mérgezéseket, gyermekeknél fejlődési rendellenességeket, stb. Az egyes mikotoxinok okozta betegségeket, mérgezéseket már régóta megfigyelték, és le is írták, de az intenzív kutatásuk, csak a múlt század hatvanas éveiben indult meg.
Ennek eredményeként derült ki, hogy több penészféleség is termel káros mikotoxinokat, pl. Aspergillus flavus aflatoxint, vagy a Fusarium nemzetségbe tartozó egyes gomba fajok ún. F-2 toxint, más néven zearalenon-t. Ezek a gombafajok, elsősorban a gabonaféléken telepednek meg, s onnan kerülnek a feldolgozás során gabonaipari termékekbe – takarmányokba, különböző lisztekbe, teljes kiőrlésű lisztbe, étkezési korpába, esetleg a kenyérbe.
A takarmányokon keresztül pedig az állati szervezetekbe. Ez utóbbiak esetében, a –amennyiben nagy mennyiségben kerülnek feletetésre – komoly mérgezéseket, illetve elhullást is okozhatnak. De a gyümölcsökön is megtelepedhetnek, amelyek alapos mosással, vagy hámozással, könnyel eltávolíthatóak.
A kutatások során az is kiderült, hogy a toxint termelő gombák, elsősorban, párás, csapadékos időjárás esetén fertőzik meg a kalászos növényeket illetve a kukoricát. A ma már rendelkezésre álló korszerű, gyors és megbízható élelmiszer-vizsgálati módszerek segítségével könnyen ellenőrizhető az élelmiszerekhez felhasznált alapanyagok-, illetve a kész termékek mikotoxin tartalma. Külön, kötelezően előírt élelmezés-egészségügyi határértékek is előírásra kerültek az egyes élelmiszer-, illetve takarmány csoportokra vonatkozóan. Ennek megfelelően biztonságossá lehet tenni, az élelmiszergyártást, illetve forgalmazást.
De az is megnyugtató, hogy komoly nemesítő munka folyik a gabonamagvak külső rétegeinek vastagságának növelésére, illetve ellenálló képességük fokozására. Ezen kívül új csávázó- és növény-védőszerek kifejlesztése is napirenden van.
Ugyanakkor külön problémát jelenthet az ún. „bio” termesztésből származó növények problémaköre, ahol bizonyos növény-védőszerek felhasználása tilos, illetve az estlegesen engedélyezett szerek hatékonyságának ismerete hiányos.
Külön kell megemlíteni az állati termékek esetleges mikotoxin tartalmának problémáját. Mivel az állatok nagy mennyiségű takarmányt fogyasztanak, komoly lehet a veszélye annak, hogy a termelt termékeikbe is bekerülhetnek, aminek eredményeként, az emberi szervezetben is megjelenhetnek.
Elsődleges feladata elsősorban a takarmány-előállítóknak van avval, hogy csak megfelelő minőségű termékeket állítsanak elő, illetve forgalmazzanak. Az élelmiszergyártókat a késztermékek minőségének rendszeres ellenőrzésével akadályozhatják meg a hibás termékek forgalomba hozatalát.
Célszerű foglalkozni a tej és tejtermékek problémakörével is. Mivel az állatokat naponta fejik, s a kiválasztott (termelt) tejükkel üríthetik a mikotoxinokat, ezért különös felelősség terheli a tejtermelő gazdaságokat, és a tejfeldolgozó üzemeket. Ennek megfelelően, a feldolgozás előtt a tejet, szigorú ellenőrző vizsgálatoknak vetik alá. A részletekre természetesen nem kitérve, annyit azért érdemes tudni, hogy a nyers tej, a feldolgozás előtt ún. tejidegen gátlóanyag-tartalomra kerül vizsgálatra. (Ilyen anyagok lehetnek, pl. növényvédőszer-, gyógyszer- és antibiotikum maradékanyagok, netán bizonyos toxikus anyagok, stb.)
Amennyiben a vizsgálat pozitív eredménnyel zárulna, az illetékes hatósági szervet azonnal értesíteni kell, melynek feladata intézkedni az alapanyag megsemmisítéséről. Sajnos, a tejidegen anyagok, valamint az említett egyéb élelmiszerekben esetlegesen előforduló toxikus anyagok, a különböző élelmiszer feldolgozási technológiai műveletek során, nem inaktiválhatóak.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
