Jog
Erős fogyasztóügyi politikára van szükség
2012. május 23.,
Európai Bizottság
A fogyasztói kiadások az uniós GDP 56%-ának felelnek meg, és ez jól tükrözi azt a hatalmas erőt, amellyel a fogyasztók az európai gazdaságot fellendíthetik. Csak a tudatos és bizalomteljes fogyasztók képesek teljes mértékben kihasználni az egységes piac lehetőségeit, és ösztönözni az innovációt és a növekedést. Ezért az Európai Bizottságnak az elkövetkezendő évekre vonatkozó ─ ma elfogadott ─ uniós fogyasztóügyi politikai stratégiája a fogyasztói részvétel és a piac iránti bizalom maximalizálását célozza meg.
A négy fő célkitűzés köré épülő európai fogyasztóügyi stratégia a következő módokon igyekszik növelni a bizalmat: a fogyasztók biztonságának megerősítésével; a fogyasztók ismereteinek növelésével; a jogérvényesítés javításával és a jogorvoslat biztosításával; a fogyasztói jogok és politikák társadalmi és gazdasági változásokhoz történő igazításával. Számos olyan kulcsfontosságú intézkedést is felvázol, amelyet 2014-ig végre kell hajtani.
„Ahhoz, hogy az Európai Unióban növekedést érjünk el, versenyképes kínálatra és erős keresletre van szükség. Ezért az uniós politikákban a fogyasztóknak ugyanolyan fontos szerepet kell betölteniük, mint a vállalkozásoknak. Az európai gazdaság fellendítéséhez bizalomteljes fogyasztókra van szükségünk”, mondta Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és az EU jogérvényesülési biztosa.
„Ösztönözni szeretnénk a határokon átnyúló online vásárlást, ezért kell az EU-nak és tagállamainak a fogyasztói jogokat a digitális korhoz igazítani. A fogyasztói jogokról szóló irányelvvel és a modernizált adatvédelmi szabályokra irányuló javaslattal megtettük az első lépéseket az online fogyasztók bizalmának erősítése felé. Következő lépésként a Bizottság a szervezett utazásra vonatkozó 1990-es uniós szabályozás modernizálását tervezi, figyelembe véve, hogy ma már egyre többen az interneten foglalják le nyaralásukat. Új törvényeknél azonban több kell ahhoz, hogy az egységes digitális piac a fogyasztók javát szolgálja. A tagállamoknak fokozniuk kell az uniós szabályok gyors és bürokráciamentes végrehajtását, hogy 500 millió fogyasztó számára kézzelfogható valósággá válhassanak a fogyasztói jogok.”
„A jelenlegi gazdasági környezet erős fogyasztóügyi politikát követel meg. Az 500 millió európai fogyasztó jogainak erősítése nagyban hozzájárul majd az európai gazdaság növekedéséhez”, mondta John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos. „A ma elfogadott stratégia célja a fogyasztók jogainak erősítése és bizalmuk növelése azáltal, hogy az aktív piaci részvétel eszközeivel ruházzuk fel őket, melyek révén élhetnek a választás jogával, és biztosak lehetnek jogaik érvényesítésében. Ez például az egységes piacon hozzáférhető termékek és élelmiszerek biztonságát biztosító uniós keret felülvizsgálatával, a tagállami hatóságokkal szorosan együttműködve az európai fogyasztóvédelmi törvények végrehajtásának felgyorsításával érhető el, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatán keresztül több támogatást nyújtva a külföldön vásárló fogyasztóknak, valamint annak biztosításával, hogy a fogyasztói érdekeket szisztematikusan integrálják a háztartások számára gazdasági szempontból legfontosabb uniós politikákba.”
Az európai fogyasztók a világ legerősebb fogyasztói jogait és fogyasztóvédelmét élvezhetik, legyen szó a veszélyes termékekkel szembeni védelemről, a félrevezető hirdetésekről, a kiszámíthatatlan roaming költségekről, a kétes online gyakorlattól, vagy a problémák esetén igénybe vehető támogatásról. Az alternatív vitarendezésre és a jogviták online rendezésére irányuló jelenlegi javaslatoknak köszönhetően a problémamegoldás gyorsabbá és könnyebbé válik, kisebb költségek mellett. Egy másik példa a kis értékű követelések európai eljárása, amely egyszerűsíti és gyorsítja a legfeljebb 2000 € értékű követelések rendezését, illetve csökkenti ezek költségeit.
2013-tól az e-Justice portal (európai igazságügyi portál) segítségével a fogyasztók bármelyik hivatalos nyelven online ki tudják tölteni a kis értékű követelések eljárásához szükséges elektronikus űrlapokat, ezzel időt és fáradságot takarítva meg.
Négy fő célkitűzés
Az európai fogyasztóügyi stratégia olyan intézkedéseket hirdet meg, amelyek célja az uniós növekedési stratégia, az Európa 2020 stratégia céljainak elérése. Más kezdeményezésekre épül, illetve kiegészíti azokat, például az uniós polgárságról szóló jelentésre, az egységes piaci intézkedéscsomagra, az európai digitális menetrendre, és az erőforrás-hatékonysági ütemtervre. Ezért négy fő célkitűzés köré épül, melyek a fogyasztók bizalmát igyekeznek erősíteni.
- A fogyasztók biztonságának megerősítése: az árukra, szolgáltatásokra és élelmiszerekre vonatkozó szabályozási keret megerősítése és a piacfelügyelet hatékonyabbá tétele.
- Az ismeretek javítása: hogy megbirkózhassanak a piacok növekvő komplexitásával, ahol a fogyasztóknak megfelelő eszközökre és információra van szükségük a fogyasztói hitel valódi költségétől a fogyasztói panaszok megfelelő helyre történő benyújtásáig. Ez a fogyasztók és kereskedők számára egyaránt fontos, és a fogyasztói szervezetek szerepe kulcsfontosságú.
- A jogérvényesítés javítása és a jogorvoslat biztosítása, amelyek nélkül a gyakorlatban nem létezhetnek jogok. Ez annál is inkább releváns, mivel az európai fogyasztók által elszenvedett kár, mely a panaszokra okot adó problémákból ered, körülbelül az EU GDP-jének 0,4 %-át teszi ki. A Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítő Hálózat szerepe is nagyon fontos.
- A szakpolitikáknak a társadalmi változásokhoz, és a mindennapi élethez való hozzáigazítása: a fogyasztóvédelmi jogot a digitális korhoz kell igazítani, és kezelni kell azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók online szembesülnek; a kiszolgáltatott fogyasztók szükségleteire is oda kell figyelni; könnyebbé kell tenni a környezettudatos döntések meghozatalát.
Öt kulcsfontosságú ágazat
A stratégia az alábbi kulcsfontosságú ágazatokban támogatja a fogyasztók érdekeit:
- Élelmiszer: a fenntarthatóságot és a biztonságot biztosítani kell.
- Energia: a liberalizált piacokon a fogyasztóknak összességében a legelőnyösebb ár-értékarányt kell kapniuk, és hatékonyabban kell gazdálkodniuk az energiával.
- Pénzügy: a fogyasztók pénzügyi érdekeit meg kell védeni, és olyan eszközökkel kell ellátni őket, amelyekkel megfelelően tudják kezelni a pénzügyeiket.
- Közlekedés: a jogszabályokat hozzá kell igazítani az új utazási szokásokhoz, és a fenntartható mobilitást támogatni kell.
- Digitalizálás: kezelni kell azokat a problémákat, amelyekkel a fogyasztók online szembesülnek, és a virtuális térben is biztosítani kell védelmüket.