„A fair trade méltányos árakon, tisztességes munkakörülményeken, helyi fenntarthatóságon és tisztességes kereskedelmi feltételeken alapuló gazdasági kapcsolat a fejlődő országok dolgozóival és gazdálkodóival” – hangzik a Dolceta fogyasztói honlap meghatározása. Lényegében arra utalnak, hogy a fejlődő országok termelőit méltányos módon kezelik, hogy segítséget nyújtanak a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdéséhez.
 
A fair trade termékeket az ugyanilyen nevű logo jelöli, amely a Fairtrade Labelling Organisations International (FLO) tulajdona. A védjegy megszerzéséhez körülbelül 6-700 ezer forintnyi összeget kell fizetnie egy gazdálkodónak, vagy szövetkezetnek.
 
A rendszer ellenzői szerint ez „csupán a szegény országok gazdag parasztjainak juttatott szubvenciós rendszer”, pártolói szerint viszont nem csupán tisztességes kereskedelmi szisztéma, hanem a fejlődő országok közösségeinek felemelkedését szolgálja.
 
Tény, a nyolcvanas években a kávé kereskedelméből származó bevétel 30 százaléka a termelő országoknál maradt, napjainkban ez csak 10 százalék. Az ugyanebben az időszakban kialakuló, s a rendszeren változtatni kívánó méltányos kereskedelem idealisztikus ötletnek tűnt, de mára milliárdos profitot hozó üzletággá nőtte ki magát. A forgalom Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és Skandináviában a legnagyobb; ezen országokban tudatosan keresik a fogyasztók a fair trade termékeket. A rendszer azonban „békeidőben” is drágának számít, a recesszió pedig komoly nehézségeket gördített a méltányos kereskedelem elé.

„A Tchibo a Fairtrade-del közösen együttműködik számos fair trade kisgazdasággal a kávé szektoron belül. Ezáltal aktívan hozzájárul ahhoz, hogy ezekben a gazdaságokban a farmerek élet- és munkakörülményei jelentősen javuljanak” – tudtuk meg a Tchibo Budapest Kft kommunikációs osztályától. Bár 1998 és 2005 között a fair trade kávé nemzetközi éves eladási forgalma 40, a teáé 33 százalékkal emelkedett, a német piacon a méltányos kereskedelemmel forgalmazott élvezeti cikk még mindig luxus. „Pedig a Fairtrade-tanúsítvány Németországban teljes mértékben elfogadott jelkép, s bizonyos értelemben az „egyetlen igazi tanúsítvány” a német fogyasztók szemében” – figyelmeztet a kávés óriáscég.

Egy kutatás szerint a magyar vásárló általában rossznak érzi az anyagi helyzetét ahhoz, hogy úgy érezze, vásárlásával segíthet a fejlődő országokban élő termelők helyzetén.
 
Az Unilever több százezer kisvállalkozással dolgozik együtt világszerte. Vannak köztük kisbirtokos földművelők, mikro- és kisvállalkozások, amelyek terjesztik vagy árusítják termékeit. Legtöbbjük a fejlődő világban él. A vállalat azon dolgozik, hogy támogassa ezeket az embereket szaktudásuk fejlesztésében és termelékenységük javításában, hogy ezáltal magasabb jövedelemhez jussanak, és magasabb életszínvonalat érhessenek el – hangzik a cég fair trade filozófiája.

Az élelmiszergyártó cég jelentős előrelépéseket tett annak érdekében is, hogy 2015-re a felhasznált pálmaolaj is kizárólag hitelesített, fenntartható forrásokból származzon. A jelenlegi pálmaolaj beszállítóik 15 százaléka már megfelel a Green Palm (a fenntartható pálmaültetvényekről származó olaj kritériumrendszere) előírásainak. 2015-re a csomagoláshoz felhasznált papír 75 százalékát fenntarthatóan irányított erdőgazdaságból szerzi majd be, vagy újrahasznosított papírból készíti. 2020-ra pedig ez az arány elérheti a 100 százalékot – ígérik.
 
Az egyik alternatív kereskedelmi szervezettel, az Esőerdő Szövetséggel (Rainforest Alliance) ugyancsak mindkét világcég együttműködik. A szövetség elsősorban teával, banánnal és csokoládéval foglalkozik, illetve a „fair” kávéforgalmazást tanúsítja, de más specifikációk mentén. Az Unilever tervei szerint 2015-re minden doboz Lipton tea alapanyagát kizárólag az Esőerdő Szövetség által hitelesített forrásokból szerzi be – ha a gazdasági helyzet is megengedi, tehetnénk hozzá.