Jog
Fogyasztói piacok eredménytáblája
2012. május 29.,
Európai Bizottság
A fogyasztói piacok tavaszi eredménytáblája, melyet a mai napon, a 2012. évi európai fogyasztóügyi csúcs alkalmából tettek közzé, bemutatja, hogy a 2009-ben bekövetkezett visszaesést követően 2011-ben immár másodízben mutatkoztak több tagállamban is a javulás jelei. A fogyasztói piacok eredménytáblája arról ad számot, hogy milyen teljesítményt nyújt a belső piac az uniós fogyasztók számára a választék, az árak és a fogyasztói jogok védelme szempontjából.
A fogyasztók helyzetét többek között a fogyasztóknak a hatóságokba, kiskereskedőkbe és fogyasztói szervezetekbe vetett, valamint a termékek biztonságossága iránti bizalma, a vitarendezések hatékonysága és a panaszok kezelésével való elégedettség alapján mérik.
Az eredménytábla alapján az is kiderül, hogy a fogyasztók saját országukhoz képest továbbra sem tudnak egyszerűen vásárolni más uniós tagállamban, ami azt jelenti, hogy kisebb választékból válogathatnak, és kevesebb a lehetőségük a költségek megtakarítására, holott évi akár 204 milliárd EUR összeget is megtakaríthatnának a határokon átnyúló vásárlásnak köszönhetően.
John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „Szeretném felhívni a nemzeti döntéshozókat és érdekelt feleket, hogy az eredménytábla eredményeinek figyelembevételével minőségi környezetet alakítsanak ki a fogyasztók számára. Csakis a jogaikat ismerő fogyasztók – akik azzal is tisztában vannak, hogyan élhetnek jogaikkal – tudják teljes mértékben kiaknázni az egységes piacban rejlő potenciált, lendületet adva az innovációnak és a növekedésnek, ezért elengedhetetlen, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket e jogok gyakorlásához, ami egyaránt szolgálná az európai gazdaság, a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit.”
Az eredménytábla
A fogyasztói piacok eredménytáblája arról ad számot, hogy milyen teljesítményt nyújt a belső piac az uniós fogyasztók számára a választék, az árak és a fogyasztói jogok védelme szempontjából. A tavaszi kiadás (a fogyasztók helyzetével foglalkozó eredménytábla) a kiskereskedelmi piac integrációját és a tagállami fogyasztói feltételeket vizsgálja. Ide tartozik a fogyasztói körülményekre vonatkozó mutató, amelynek kiszámítása a következő tényezők alapján történik: a fogyasztókra és vállalkozásokra vonatkozó szabályozás minősége, a vitarendezéseknek, illetve a panaszok kezelésének a hatékonysága, a fogyasztóknak a hatóságokba, kiskereskedőkbe, hirdetőkbe és fogyasztói szervezetekbe vetett bizalma, továbbá a piacon elérhető termékek biztonságossága iránti bizalom. Ezek az adatok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy teljesítményüket egymással összehasonlítva értékeljék. Az eredménytábla elsősorban a fogyasztók és kiskereskedők körében végzett felméréseken, az Eurostat adatain és a tagállamoktól kapott információkon alapul.
Előrelépés a fogyasztók helyzetében az egyes tagállamokban
A 2011. évi mutató tanúsága szerint a 2009. évi csökkenést követően már másodízben javult a fogyasztók helyzete. A fogyasztók a legjobb feltételeket Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Ausztriában, Írországban, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Svédországban élvezhetik (a felsorolt tagállamok az uniós átlag felett teljesítettek).
Az elektronikus kereskedelemben tapasztalható szakadék
Az eredménytábla szerint az elektronikus kereskedelem továbbra is nő, de nagyrészt a belföldi piacra korlátozódik, holott a határokon átnyúló vásárlás mind választék, mind megtakarítás szempontjából egyértelműen vonzó lehetőségeket kínálna. Újult erőfeszítésekkel kell arra törekednünk, hogy a valóban egységes digitális piac előnyeit teljes mértékben kihasználhassuk. Mivel egyre inkább bebizonyosodik, hogy a fogyasztók megalapozatlanul óvakodnak attól, hogy külföldi szolgáltatótól vásároljanak, és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem is szemlátomást legalább ugyanannyira megbízható, mint a belföldi, a fogyasztók teljes bizalommal vásárolhatnak más uniós tagállamban. Az eredménytábla megállapításai szerint kulcsfontosságú szerepet tölthet be a hatékonyabb tájékoztatás egyrészt a meglévő, határokon átnyúló tanácsadási, érvényre juttatási és jogorvoslati mechanizmusokról (a nemzeti végrehajtó hatóságok hálózatáról1), másrészt az egységes piacon vásárlásokat bonyolító fogyasztóknak ingyenes segítséget és tanácsadást nyújtó Európai Fogyasztói Központok Hálózatáról.
A fogyasztók aggasztóan kevés ismerettel rendelkeznek jogaikról
Számos fogyasztó nincs tisztában jogaival. Az EU egészéből érkeztek válaszok, de a válaszadóknak csak 12%-a tudott felelni a garanciára vagy a gondolkodási időre vonatkozó fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekre, illetve arra, hogy mit tenne, ha olyan terméket kapna, amelyet nem rendelt meg. Számos vállalkozás nem volt tisztában a fogyasztókkal szembeni jogi kötelezettségeivel: például a kiskereskedők mindössze 27%-a tudta, hogy a fogyasztóknak mennyi idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a hibás terméket visszajuttassák
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem szűntek meg
Jogellenes üzleti gyakorlatokkal továbbra is lehet találkozni. 2010 óta nőtt azoknak az unióbeli fogyasztóknak és kiskereskedőknek a száma, akik félrevezető, megtévesztő, sőt csalárd hirdetéssel vagy ajánlattal szembesültek, és még többen találkoztak azzal a problémával, hogy olyan terméket küldtek nekik, amelyet nem rendeltek meg.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv elfogadása után hét évvel az ilyen jelenségek aggodalomra adnak okot, és aktívabban kell megoldásukra törekednünk. A hatóságoknak az ilyen gyakorlatokkal szemben érvényre kell juttatniuk a fogyasztók – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók – védelme érdekében hozott szabályokat; a fogyasztók pozícióját pedig meg kell erősíteni, hogy felismerjék és elkerüljék ezeket a helyzeteket. Emellett gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lehetőségeket kell biztosítani a kereskedőkkel folytatott viták rendezéséhez (mind online, mind pedig offline környezetben, lásd: IP/11/1461). A Bizottság megvizsgálja a hatékonyabb érvényesítés lehetőségeinek eszközeit annak érdekében, hogy növelje a fogyasztók bizalmát a határokon átnyúló kereskedelem iránt. E témával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 2végrehajtásáról szóló jelentés foglalkozik majd, melynek kidolgozására 2012-ben kerül sor.
Jövőbeli kilátások
Az új európai fogyasztóügyi stratégia (2014–2020) célja, hogy erősítse a fogyasztók pozícióját, növelje a jogaikkal kapcsolatos ismereteiket és erősítse bizalmukat. Ezt úgy kívánja megvalósítani, hogy aktív piaci részvételt lehetővé tevő eszközöket biztosít számukra, és gondoskodik arról, hogy ezek az eszközök megfelelően működjenek. Így a fogyasztók valóban élhetnek a választás jogával, és jogaik is megfelelően érvényesülnek. A kereskedőkkel való vitás kérdések bírósági eljárás nélküli rendezéséről szóló javaslatok (alternatív vitarendezés és online vitarendezés) tárgyalása jelenleg zajlik. Ezek elfogadása után az európai fogyasztók olyan eszközhöz juthatnak, amely segíti őket a problémák rendezésében, ha az EU-n belül valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásárolnak, függetlenül attól, hogy a vásárlás milyen módon történt.
Az eredménytábla részletes adatai az alábbi linken érhetők el:
http://ec.europa.eu/consumers/strategy/facts_en.htm#5CMS
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
