A világ egyik legnagyobb piackutató intézete, a Nielsen saját becslései és a piaci szereplők adatközlése alapján Magyarországon közel tíz esztendeje publikálja évről évre az élelmiszer kereskedelmi láncok toplistáját, mely ezen a szakterületen a leghitelesebb igazodási pontnak számít

A lista az első hely tekintetében különösebb meglepetéssel nem szolgált. Mint az elmúlt öt évben mindig az élen ezúttal is a Tesco végzett, melynek 666 milliárdos forgalma 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 2009-ben. Örvendetes módon a képzeletbeli dobogó második és harmadik helyét egyaránt magyar tulajdonú üzletláncok foglalják el. A CBA 555 és a Coop 510 milliárdos forgalma nem csak önmagában, de a negyedik helyre szorult Spar 381 milliárdos forgalmához képest is tekintélyes eredménynek számít. A 200 milliárd felettiek klubjába további négy cég „válthatott belépőjegyet”: A 2300 hazai kisboltot integráló Realnak 360 Mrd, a mindössze tucatnyi üzlettel működő Auchannak 225 Mrd, a 13 áruházzal rendelkező Metro nagykereskedésnek pedig 210 Mrd forgalmat sikerült elérnie. A 100 milliárdos álomhatár elérése két diszkont láncnak sem jelentett akadályt, pedig esetükben a szűkös választék még a vonzó árak mellett is komoly korlátot jelent: Az alig öt éves Lidl 221, a Penny Market pedig 160 milliárdos forgalmat ért el. A lista utolsó harmadában a mindössze pár éve piacra lépő Aldi (53 Mrd) és a Provera csoport cégei foglalnak helyet (Match 42 Mrd, Cora 97 Mrd, Profi 25 Mrd)

Az archívumunkban fellelhető 2003 évi toplista alapján megvizsgáltuk, hogy az egyes cégek teljesítménye hogy változott az elmúlt 7 esztendőben. Alapvető változás üzlettípus szinten elsősorban a nagykerek megítélésben következett be. Az egykori 13 százalékos piaci részesedés mára megfeleződött (6%), mely részben az egyik nagy szereplő (Interfruct) csődjének, másrészt a kategória teremtő Metro 20 százalékos forgalomcsökkenésének tudható be. A folyamat mögött persze elsősorban a kisboltok számának radikális csökkenése, illetve közös beszerzési láncba tömörülése áll. A túlélő kicsik stratégiájának sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 3 nagy hazai franchise hálózat összesített piaci részesedése (38%) semmit nem csökkent az elmúlt évek alatt.
 
A Provera beszerzési központhoz tartozó cégeknek ugyanakkor látványos piacvesztést kellett elszenvedniük. Forgalmának negyedét veszítette el a csoport az évek során, melyből a Match -40, a Profi -34, a Cora pedig -8,5 százalékos csökkenést tudhat magáénak. Növekvő forgalom mellett ugyan, de összességében csökkenő piaci részesedéssel kellett a Penny Marketnek is szembesülnie, mely elsősorban a „semmiből kinőtt”, a diszkont koncepciót láthatóan sikeresebben megvalósító Aldi, de különösen a Lidl előretörésének köszönhető. A legnagyobb növekedést a hálózatát intenzíven bővítő Tesco és a Billa, Super, Plus, Kaisers láncok bekebelezésével óriássá nőtt Spar könyvelhette el, melyek ma már együttesen a toplista forgalmának 29 százalékát tudhatják magukénak a hét évvel ezelőtti 22 százalékos részesedéssel szemben. Az egy üzletre jutó forgalom látványos csökkenése ugyanakkor arról árulkodik, hogy a piac alapvetően telített az új üzletek nyitása nem csak a versenytársaktól, de a saját üzletektől is forgalmat von el.

Az egyre fokozódó verseny egyenlege nekünk fogyasztóknak inkább kedvező, hisz az árrések továbbra is komoly nyomás alatt vannak. Igaz, a mindenáron való költségcsökkentés vadhajtásaival (esetenként gyengébb áruminőség, kevésbé képzett eladók, kevesebb kiszolgáló stb.) minden bizonnyal a jövőben is együtt kell élnünk.