Az őrölt paprika – mint magyar alapfűszer - a ’90-es években eltűnt az éttermek asztalairól. Ezt remélik a sótartótól is a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, és az Országos Alapellátási Intézet (OALI) szakemberei, az ebben a hónapban meghirdetett Sóstop kampány szervezői, melyhez már számos étterem csatlakozott. Az Európai Unió által tavaly meghirdetett Stop Só program részeként pedig, itthon az Országos Élelmiszer és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kampányol a sócsökkentésért.
 
Ha egészségesen étkeznénk, akkor ez nagymértékben csökkentené a magas vérnyomás kialakulásának lehetőségét – mondta el Balogh Sándor az OALI főigazgatója az új kampány tájékoztatóján. Balogh Sándor azt is hozzátette, hogy ha a magyar átlagfogyasztásról – ami 7,5 g naponta – a napi sófogyasztást 4,6 g-ra csökkentenénk, akkor ez jelentős vérnyomáscsökkenést eredményezne. A csökkentés - a főigazgató adatai szerint – 2 vérnyomáscsökkentő gyógyszer hatásával egyenértékű. Ennek a két gyógyszernek a mellőzése évi 25,2 milliárd forint megtakarítást eredményezne.
 
A magas vérnyomás által leginkább veszélyeztetett csoportok a szív és érrendszeri betegségben szenvedők, a vese-, és cukorbetegek, az idősebbek, és a túlsúlyos emberek.
 
A Sóstop kampány célja a fogyasztói nevelés is, vagyis, hogy jóval kevesebbet nyúljunk a sótartóhoz az étkezések alkalmával – mondta el a Kosárnak az OALI főgazgatója.
 
A tájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy az egészséges étkezéshez hozzátartozna heti négyszeri 11deka hal fogyasztása, napi 30-40 dekagramm zöldség – gyümölcs elfogyasztása, 7deka mandula, vagy dió bevitele is.
 
Ha egy szombati vendéglői ebéd alkalmával egy szíveket formázó kis leporellót talál a sótartó helyett, akkor ez azt jelenti, hogy Ön egy olyan étteremben jár, amely részt vesz a sómentes kampányban, melynek jelszava: „Bízzunk meg a séfben!” – hiszen ők pontosan tudják, hogy egy finom étel elkészítéséhez mennyi sót és fűszert kell használniuk. Jó esetben – tehetnénk hozzá.
 
Mint a szervezők elmondták: nem gondolják azt, hogy a kezdeményezéstől rohamosan visszaszorul a sófogyasztás, inkább egy kezdeti apró lépésnek tekintik azt: „ha a sótartó eltűnik az éttermek asztaláról, akkor talán kevésbé jön elő a sószóró automatizmus.”
 
Az azonban tény, hogy a legtöbb sót a feldolgozott élelmiszerekkel visszük be szervezetünkbe: az elfogyasztott só 70-75 százaléka feldolgozott élelmiszerekből származik.
 
Ezért lenne fontos a feldolgozott élelmiszerek címkéin feltüntetni azt, hogy mennyi a pontos natrium (vagy inkább só) tartalmuk. Az OÉTI Stop só kampányának célja pontosan ez utóbbi, vagyis, hogy a feldolgozó cégek használjanak kevesebb sót termékeikben, illetve pontosan és jól érthetően tüntessék fel azt.

• Ismerje meg melyek a magas sótartalmú (vagy nátrium-klorid tartalmú) élelmiszerek, hiszen ezekből származik a napi sóbevitel jelentős része.
• Mindig nézze meg az élelmiszercímkét mielőtt a kosarába helyezi az élelmiszert!
• Tanácsos ezekből az élelmiszerekből keveset fogyasztani, illetve az alacsonyabb sótartalmú terméket választani!
• Kerüljük az asztali sózást!

 
Magas sótartalmú élelmiszerek:
 
A teljesség igénye nélkül: kenyérfélék, pékáruk, margarinok, húskészítmények, felvágottak, sajtok, juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók, félkész- és késztermékek valamint a kényelmi termékek – ilyenek például az instant levesek, készételek.
 
Forrás: stopso.eu