Megtudunk-e a címkékről valamit?
 
Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek az Egyesült Királyságban már alkalmazott közlekedési lámpa szisztéma mellett kardoskodnak, mivel szerintük ez a rendszer a leg átláthatóbb. Ha a termékben egy fő –összetevőből (só, cukor, zsír, telített zsír) sok található, akkor az a címkén egy piros lámpát kapna, ha elfogadható a mennyiség akkor sárgát, ha pedig keveset tartalmaz, akkor zöldet. Tavaly – az élelmiszeripari lobbi nyomására is- az Európai Parlament (EP) nagy viták után elutasította ezt a jelölési-rendszert.
 
Az élelmiszercímkézés és fogyasztói információnyújtás a 2010-es év második felében, a belga elnökség teendőinek a legfontosabbjai között szerepelt. A tervek szerint legkésőbb a 2011. évi magyar elnökség alatt véglegesítették is volna az ide vonatkozó szabályozást. Az Európai Unió Tanácsa a héten jóváhagyta azt a kapcsolódó jogszabály-tervezetet, amely az élelmiszereken az eddigieknél jóval egyértelműbb, olvashatóbb címkéket helyezne el, a jelenleginél több információval szolgálva a fogyasztók számára. A következő lépés a tervezet visszakerülése az Európai Parlament elé, második olvasatra.
 
Cukor, só, zsír: kötelező
 
A törvényalkotók, az élelmiszeripar, és a fogyasztóvédők a szöveg minimális betűméretéről, az energiaérték és a tápanyag-összetételről, a napi beviteli adatok feltüntetéséről vitázik évek óta. A szabályok előírják, hogy a származási országot a sertés-, bárány- és baromfitermékek esetében fel kell tüntetni, ám a különböző alkoholos italok mentesülnek a követelmények alól.
 
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) szerint a rendeletnek különösen nagy jelentősége van, mivel az elhízás mára már világjelenség, és egészségügyi veszélyeket hordoz. Az elhízás elleni küzdelem egyik lehetősége, hogy az élelmiszereken jól olvasható, a fogyasztók számára érthető jelölések legyenek, különös tekintettel a tápanyagtartalomra.
 
A két szervezet szerint az alkoholos italokon az energia tartalom feltüntetése kötelező kell, hogy legyen, mivel a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy az alkoholnak nagy az energiatartalma, ezért hizlal. Álláspontjuk szerint a csomagolás első oldalán - úgynevezett front oldalán – fel kelljen tüntetni a kalóriát és a zsírtartalmat, a telített zsírt, a cukor-, és sótartalmat.
 
Egy adag, nem adag?
 
Sok terméken megtalálhatjuk a fő összetevőkről szóló információkat, ám csupán egy adagra vonatkoztatva, arról viszont, hogy a termék hány adagot is tartalmaz nem kapunk információt. A fogyasztóvédők ezért azt javasolják, hogy minden csomagoláson kötelező legyen a 100 g/100 ml-re vonatkozó táplálkozási információk feltüntetése, hogy a vásárlók könnyen össze tudják hasonlítani a termékeket.
 
Az allergiások száma évről évre nő, ezért szintén fontos, hogy az allergén alkotókról pontos tájékoztatást kapjanak a fogyasztók.
 
Az élelmiszer-szakértők szeretnék megváltoztatni azt is, hogy egy Magyarországon csomagolt import termékre rá lehessen írni, hogy magyar (például a Kínai fokhagyma esetében), és az élelmiszer fő alkotórészéről tudni lehessen azt, hogy honnan származik (felvágottakhoz használt hús).
 
A kérdésről Március 16-án tárgyal az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága (ENVI). Második olvasatban az Európai Parlament április 14-én fogja tárgyalni az ügyet, melyről július 5-én fognak szavazni.