A luxemburgi székhelyű bíróság határozata szerint diszkriminációnak minősül a nemek szerinti megkülönböztetés, ezért 2012 decemberétől megtiltotta annak alkalmazását a biztosítási kockázatok kiszámításában. Az uniszex díjszámítást eddig is előírta egy uniós irányelv, de megengedte az ettől való eltérést, ha a különbségtétel alapjául szolgáló statisztikai adatok bizonyítottan megbízhatók, rendszeresen frissítik azokat, és nyilvánosan hozzáférhetők. Ezt a kivételt törölte el az Európai Bíróság 2012 decemberétől.

A biztosítási szakma nem örült az ítéletnek. Az európai biztosító szövetség (CEA) főtitkára egyenesen „rossz hírnek” minősítette a bejelentést, a KPMG könyvvizsgáló számításai szerint pedig a női vezetők biztosítási díjai akár ötven százalékkal is nőhetnek. A biztosítótársaságok állítják, hogy az ítélet kedvezőtlen az ügyfelekre nézve, és kitartanak amellett, hogy a jelenlegi rendszer méltányos. Hasonlóképpen vélekedik a hazai biztosítási szektor is. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) álláspontja az, hogy a biztosító társaságok arányos különbséget tehetnek a díjak képzésekor a biztosított nemi hovatartozása alapján, és nem tekinthető diszkriminációnak, ha az eltérő díjak statisztikai adatokon, illetve kockázatértékelésen alapulnak. A KSH adatai alapján közismert, milyen nagy különbségek vannak ma is a magyarországi férfi és női populáció életkilátásait illetően, ez látszik meg a díjakban is. A biztosítók nagyon rossz iránynak tartják, hogy a statisztikai adatokat a biztosításmatematikát felülírja egy jogszabály, amikor a tényeken alapuló statisztika fölé helyeződik egy ítélet – magyarázta lapunknak a helyzetet Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője. Mint mondta, a biztosítás egy olyan szerződés, ahol a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak egyensúlyban kell lennie.

Magyarországon a döntés szinte egyáltalán nem érinti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) díjait. A kötelezőknél ma már csak egyetlen biztosítónál van különbség a női és férfi vezető díjtarifája között, de ott is az életkor és a nem együtt számít. Hazánkban alapvetően az életbiztosítási díjakat és a járadékbiztosítási piacot befolyásolhatja a döntés. Például ha nyugdíjazáskor egy nő járadékot kér, alacsonyabb apanázst fog kapni, tekintettel arra, hogy vélhetően hosszabb időszakra kell a pénznek kitartania.

Felmerül a kérdés, milyen lesz a díjszint. Biztosítási szakértők szerint várhatóan középen lesz az igazság, a nőknek tehát mindenképp drágább lesz az új rendszerben. Trunkó Barnabás, a Mabisz tanácsadója egy rádiós interjúban úgy számolt, hogy ha egy nő eddig fizetett 7 ezer forintot, a férfi 9-et, majd megosztják és mindketten 8 ezerre szerződnek.
 
Egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban hogyan jelenik majd meg az új szabályozás. A luxemburgi legfelsőbb bíróság ítélete jogerős, fellebbezni nem lehet. Mivel óriási piacokat érint a döntés, várhatóan óriási lobbiharc indul a jogszabály valamilyen módosítása érdekében, a magyar törvényeknek a végleges uniós jogszabályhoz kell igazodniuk.
 
A hatást elemezni kell, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a bírósági ítélet napján megkezdte az ezzel kapcsolatos szakmai munkát. A szervezet szóvivője, Binder István elmondta: tanulmányozzák, milyen változást jelent az Európai Bíróság ítélete a törvényalkotásban, a biztosítási tartalékképzésben, a felügyeleti munkában. A felügyelet áttekinti a hatásait és felkészül arra, hogy szakmai munkával segítse a jogalkotót. A PSZÁF szerint közvetlenebb lehet a hatása a díjegységesítésnek, mint amilyen volt a differenciált díjfizetés bevezetésének.