Élelmiszer
Az adalékanyagok hiperaktivitást okozhatnak a gyermekeknél
2013. március 29.,
Kosár-információ (SZ.Z.A.)
Egy hazai felmérés eredményei igazolták, hogy már a kisiskolások körében is egyre népszerűbbek a szénsavas üdítők és az energiaitalok. Az University College Dublin kutatása világossá tette, hogy a mai gyerekek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve az egyoldalú táplálkozás következtében.
Mit ír elő az EU?
Dömölki Livia, az OFE élelmiszer-szakértője azt tanácsolja, hogy kerüljük a mesterséges színezékeket, a mesterséges édesítőszereket, tekintettel arra, hogy a gyerekek testsúlya kisebb, emésztésük gyorsabb, ezért nagyobb mértékben terhelik szervezetüket az adalékanyagok. – Összességében azt tanácsolom, hogy mindenből mértékkel fogyasszunk, különösen figyeljenek a felnőttek, hogy ők maguk ne igyanak túl sok alkoholt, a gyerekeknek pedig egyáltalán ne kínáljanak alkoholos italokat.
A szénsavas italok összevetőinek alaposabb tanulmányozásakor olykor egészen elképesztő és riasztó információkhoz juthatunk. Az adalékanyagok, a színezékek ugyanakkor – sajnos – mindennapjaink részévé váltak. Nos, a dublini kutatók kiemelik: „a kisgyermekek szervezete gyorsan fejlődik, ám az egyoldalú táplálkozás okán nagyobb mértékben érinthetik őket az élelmiszer-adalékanyagok különböző hatásai.”
A szakértők szerint a kockázatoknak ebben a korcsoportban külön figyelmet kell szentelni. A kutatócsoport szakirodalmi áttekintésükben megvizsgálták az adalékanyagok használatát, a kockázatértékelés módszereit, valamint azokat a tényezőket is, amelyekre kisgyermekek esetén külön tekintettel kell lenni.
Nos, az élelmiszer-adalékanyagok olyan összetevők, melyek gyártástechnológiai okokból kerülnek a bolti élelmiszerekbe. Az unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok listáját a 1333/2008. számú EU-rendelet tartalmazza, felsorolva a színezékeket, édesítőszereket, tartósítószereket, emulgeálószereket, antioxidánsokat és fényező anyagokat. Az EU-s jognak megfelelően, használat előtt minden élelmiszer-adalékanyagot engedélyeztetni kell. Az engedélyezést alapos kockázatértékelés egészíti ki, amit az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végez.
Mennyi lehet a napi bevitel?
A kockázatértékelés részeként, ha elegendő információ áll rendelkezésre, az EFSA minden anyagra megengedhető napi bevitelt (ADI) határoz meg. A definíció szerint ez az a mennyiség, amit a lakosság egész életében napi szinten fogyaszthat az egészségkárosodás érzékelhető kockázata nélkül. „Amikor a korábban engedélyezett adalékanyagokat újraértékelik, az EFSA az összes elérhető evidencia alapján megerősíti vagy megváltoztatja az érvényben lévő ADI ajánlásokat.”
Az EU-ban engedélyezett adalékanyagokat E-számokkal jelölik, és a felhasználhatóság maximum szintjét is meghatározzák. Ezen kívül a lakosság bevitelét rendszeresen monitorozzák és ellenőrzik, hogy a bevitel ne haladja meg a megengedhető szintet. Az International Life Sciences Institute Europe jelentésében arra az álláspontra jutott, hogy gyermekek esetében nincs szükség külön biztonsági ADI meghatározására; bár az étrenden keresztüli kitettségük nagyobb, ezért ennek a korosztálynak külön figyelmet kell szentelni. Az egyik legszélesebb körben vizsgált nem kívánatos egészségkárosító hatás, amit óvodás korban az élelmiszer-adalékanyagoknak tulajdonítanak, hogy feltehetőleg magatartászavart okoz.
A kapcsolatot vizsgáló kutatók több különböző hatásról számoltak be, sokan közülük a szülők által észlelt, megnövekedett hiperaktivitásról, bár utóbbit objektív megfigyelések nem igazolták. A nagy kérdés az, hogyan lehetne az objektív megfigyeléseket szabványosítani, hogy az óvodások viselkedése mérhető legyen.
A szerzők úgy vélik: fennáll a lehetősége annak, hogy a vegyi anyagok nagy dózisban a fejlődési folyamatokat megzavarják, márpedig „az óvodás korú gyermekek valószínűleg az a népességcsoport, mely az étrenden keresztül a legnagyobb mértékben van kitéve vegyi anyagoknak. Ennek magyarázata, hogy testtömeg-kilogrammra levetítve több ételt fogyasztanak, mint a felnőttek. Az életkor mind a toxikokinetikát (a kemikáliák mozgása a szervezetben, így: felszívódás, eloszlás, anyagcsere és kiválasztás), mind a toxikodinamikát (a kemikáliák hatása a szervezetre) befolyásolja.”
Czuppon Krisztina dietetikus, a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikájának szakértője szerint – „a tej gyermekkorban különösen fontos élelmiszer, mert míg a növényekből a kalcium mindössze 5-10 százaléka tud felszívódni, addig fiatalkorban a tejből kalcium tartalmának 60 százaléka hasznosul.” Sajnos a tej és a kakaó népszerűsége már nem olyan, mint rég és a tavalyi év végén kirobbant aflatoxin-ügy sem tett jót a tejtermékek ázsiójának, hiszen az Európai Unió gyors vészjelzési rendszerébe is egyre-másra érkeznek a tejben talált gombaméregről szóló riasztások.
Mi a helyzet itthon?
Az élelmiszer-adalékanyagok alkalmazási köre – elvben – szigorúan szabályozott. A hatóságok így próbálják mérsékelni az egészségügyi kockázatokat. A szakemberek úgy vélik, az óvodáskorú gyermekek esetében a kockázatelemzés inkább holisztikus megközelítést igényel. Ez az utóbbi két mondat persze nem egykönnyen értelmezhető egy átlagember számára.
Ezért Dömölki Líviát, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértőjét egyrészt arra kértük: segítsen értelmezni a fentieket, másrészt arra is kíváncsiak voltunk, hogy – főképp így húsvét táján, amikor divatja van a lakomáknak… – mennyire vagyunk védtelenek az élelmiszeripar kalandoraival szemben, s hogy a hazai jogszabályok, előírások valóban keményebbek-e, mint az uniós előírások.
– Kezdjük a végén: a magyar előírások az európaiakkal megegyezőek, de vannak kivételek, ilyen a magyar termék rendelet, amely szabályozza, hogy mikor mondhatja feldolgozó, hogy „magyar termék” (ha minden alapanyag magyarországi, pl. a növényeket itt termesztették, az állat itt született, nevelkedett és itt vágták le). Hazai termék összetevőinek legalább ötven százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt – informál a szakértő, aki arra is kitér, hogy: ”a hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.”
– Húsvétkor arra kell figyelni – folytatja a szakértő –, hogy lehetőleg hagyományosan pácolt sonkát vegyünk, mert a gyors érlelésű sonkában esetleg sok a folyadék (pácoláshoz használt oldatot befecskendezik a sonkába), tehát előfordul, hogy vizet veszünk sonkaárban.
A gyerekeknek szánt édességek esetén pedig arra kell figyelni, hogy tejcsokoládé, vagy étcsokoládé szerepeljen a jelölésen (már ha el lehet olvasni), s kerüljük a tejbevonóból készült termékeket, mert azon kívül, hogy nem finomak, nem egészségesek, sok esetben tartalmaznak „transz zsírokat”, amelyeket a szervezet nem tud megemészteni, lerakódnak az érfalakon, ezzel növelve a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
