Miután az Alkotmánybíróság döntése értelmében az idén június végéig az Országgyűlésnek megoldást kell találnia a MÁV Általános Biztosító Egyesület tagjai által okozott, de ki nem fizetett gépjármű károk rendezésére, a parlament fogyasztóvédelmi bizottsága - jószolgálati céllal - tájékozódó megbeszélést tartott.
A bizottság meghallgatta a MÁV ÁBE tagokat képviselő, és az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező
Indra Egyesület elnökét, a kormány képviselőjét, viszont a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) képviselője, a kormánypárti tagok tartózkodása miatt nem kapott szót.
Simon Gábor, a bizottság elnöke úgy vélte, hogy a megoldás közös felelősség és helytállás lesz, amelyben szerepük lesz az egyesületi tagoknak, az államnak és a biztosítóknak is. Pintér György, az Indra elnöke a helyzetet vázolva elmondta, egyes bíróságok - egyetemleges felelősség alapján - a volt MÁV ÁBE tagokat kötelezték arra, hogy fizessék meg az általuk okozott, de a biztosítójuk által ki nem fizetett károkat, holott a károkozás időpontjában volt érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük). Más bíróságok ezzel ellentétesen döntöttek.
Az elnök véleménye szerint három megoldás körvonalazódik: a volt MÁV ÁBE tagokat pótbefizetésre kell kötelezni, a kgfb törvény szerinti kártalanítási alapból fizetik ki a károkat, illetve az állam - a költségvetésből - rendezi a károkat. Náthán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a kockázatközösség mérete alapján szintén az államot, az összes biztosítottat, illetve a volt MÁV ÁBE tagjait jelölte meg helytállóként. Erre reagálva mondta Simon Gábor azt, hogy valószínűleg megosztott lesz a felelősség.
A kgfb törvény alapján töltődő MABISZ kártalanítási alapban jelenleg 2 milliárd forint van, amely jog szerint nem használható fel a törvény előtt született - így a MÁV ÁBE-t terhelő - kötelezettségek kifizetésére. A MÁV ÁBE esetében a hiány 7 milliárd forint, így ha olyan döntés születik, hogy a volt tagok adják össze a pénzt, akkor a 160 ezer tagnak fejenként 40-50 ezer forintot kell leszurkolnia. Az ülésen elhangzott az is, a kormány még nem döntött arról, hogy maga kezdeményezi az Alkotmánybíróság által előírt törvény meghozatalát, vagy a parlamentre hagyja ezt.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
