Bár a kifejezés többféle technológiát is magában foglal, Magyarországon a tető- vagy szobaantennával fogható, földi sugárzású televízióadás technológiai leváltására szokták használni. Az analóg megoldásról digitálisra átállás nagyjából ahhoz hasonló váltás, mint amikor a magnókazetta helyett CD-t kezdtünk használni.
 
Jelenleg a hagyományos tévékészülék és egy antenna birtokában csupán három országos analóg tévécsatornát lehet fogni itthon, az m1-et, az RTL Klubot és a Tv2-t, sok helyen nem is tökéletes minőségben. Rendkívül szűk kínálata miatt ez a szolgáltatás nem versenyképes, bár a kilencvenes években még a háztartások negyven százaléka így nézte a tévét, mostanra ez az arány 20 százalékra csökkent. A kábeltelevíziós szolgáltatások elterjedése és árának csökkenése eleve kivédi azt a vélt veszélyt, amit a digitális átállás jelent, hiszen itt az átalakítást, a dekódolást a kábeltévé szolgáltatók végzik el és a nézők már az átalakított adást látják.
 
Három éve érkezett meg az alternatíva, a MinDig TV, amely ugyancsak normál antennával fogható, ám már digitális szolgáltatás, amelyen nincs sem sercegés, sem egyéb képzaj (bár ha nem megfelelő a vétel, az adás szakadozhat, vagy egyszerűen állóképpé merevedhet). Az utóbbi két évben vásárolt televíziók – néhány típust leszámítva – képesek fogni a földi sugárzású, MPEG-4 eljárással tömörített digitális adást. Ezek vételéhez hagyományos tetőantennára vagy a digitális tévézéshez szánt szobaantennára van szükség.
 
Ahhoz azonban, hogy egy régebbi tévén is lehessen nézni a digitális adást, egy külön dekóderre van szükség, ami átlagosan 12-15 ezer forintba kerül. A beruházás megéri, mivel a vétel sokkal jobb minőségű, és a digitális műsorszórás lefedettsége is javult. Léteznek olyan települések, ahol a két kereskedelmi csatorna műsorát analóg technológiával nem lehetett fogni, a digitálissal viszont igen.
 
Egy kábeltévés társaság kínálatához képest a MinDig TV által szolgáltatott csatornamennyiség is kevés lehet, azonban jelentősen csak akkor lehetne bővíteni a kínálatot, ha a jelenleg még működő analóg tévéadást lekapcsolnák, felszabadítva frekvenciáikat.
 
Eredetileg idén év végén leállt volna a három utolsó analóg adó, a kormány decemberi törvénymódosítása azonban akár 2015-ig haladékot biztosít az új technológiára való átállásra. Ez egyébként az EU-s céldátum, amely időpontig minden tagállamnak át kell állnia a digitális televíziós sugárzásra.
 
Amennyiben Magyarország – uniós vállalásának megfelelően – már az idén átállt volna a korszerű digitális földfelszíni műsorszórásra, elindulhatott volna a háromdimenziós kísérleti adás, a képernyőn lapozgathatnák a nézők a műsorújságot, a készülékekről beléphetnének valamelyik filmtékába, a tévén böngészhetnék az internetet, és persze valamennyi lakásban jobb lenne a kép és a hang minősége.
 
A magyar háztartások jelentős része kábeltévén nézi kedvenc műsorait, melyeken egyaránt elérhetőek analóg és digitális szolgáltatások. A kábeltévés cégek esetében nincs előírt dátum az átállásra, mindegyik vállalat szabadon dönthet a technológiák alkalmazása mellett vagy ezekkel szemben saját hálózatán, hiszen ezzel nem befolyásolnak semmilyen más szolgáltatást.
 
Jelenleg a legtöbb kábeltévés hálózat kettős üzemmódban működik, azaz analóg és digitális műsorokat egyidejűleg továbbítanak. Bár viszonylag zökkenőmentesen megoldható a szimultán működés, a digitális csatornák számát az analóg adók kárára tudják csak bővíteni. Ezzel egyúttal ösztönözni is tudják az előfizetőket a váltásra, a prémium csatornák sokszor csak a digitális szolgáltatások között érhetők el.
 
A digitális kábeltechnológia előnye a jobb kép- és hangminőség mellett az, hogy például elektronikus műsorújságot vagy digitális tékát is lehet működtetni segítségével. Hátrányuk, hogy általában külön set-top-boxot kell csatlakoztatni az összes otthoni tévéhez, míg az analóg kábeltévénél elegendő a vezetékeket több irányba leágaztatni a lakásban.
 
Sokan ezért egyszerre használják a régi és az új technológiát: a nappaliban lévő tévére set-top-boxot csatlakoztatnak,a konyhai és gyerekszobai készülékek viszont az analóg jelet kapják közvetlenül a hálózatból.

Korszerű, dekódolásra alkalmas készüléket kell vásárolnunk, vagy a viszonylag korszerű, mondjuk 6-8 évnél nem idősebb készülékeinkhez dekódolót – set-top-box – kell vásárolnunk. Ez egy olyan szerkezet, amelyet a televízióhoz speciális kábellel kell csatlakoztatni és akkor máris jó minőségben élvezhetjük a digitális adást az analóg készülékeken.

A legnépszerűbb árukereső oldal tanúsága szerint 8.000 és 43.000 forint között mindenféle árkategóriában találhatunk készülékeket. Mindenképpen ajánlatos vásárlás előtt szakemberhez fordulni, annak érdekében, hogy a televíziókészülék és a set-top-box között a kompatibilitás biztos legyen. Jó iránytűt találunk ehhez az interneten a www.elektrodoki.hu oldalon, ahol megtalálunk mindent, szakembert és készüléket egyaránt.

Nem sok jóval kecsegtet egyelőre a digitális rádiózás: a DAB+ technológiát használó digitális adás a fővárosban és környékén évek óta csak kísérleti üzemben fogható. Ráadásul a digitális adást fogni képes modellek ára magasabb: egy DAB+-os zsebrádió nagyjából tízszer annyiba kerül, mint hagyományos társa - harmincezer forintnál olcsóbbat nem találtunk egyetlen üzletben sem -, de asztali típust sem lehet 20-25 ezer forintnál kedvezőbb áron hazavinni.
 
A rádió esetében ráadásul sem korábban, sem most nem írtak elő céldátumot az átállásra. A televíziózással ellentétben azonban ez nem feltétlenül sajnálatos: a rádióknál sokkal bonyolultabb lenne elvégezni az átállást. Amennyiben lekapcsolnák az analóg adókat, a mobiltelefonokban, autókban használt FM-rádiók, hifitornyok és a filléres zsebkészülékek egyaránt elnémulnának, és ezeket a tévékkel ellentétben külső dekóderegységgel sem lehet modernizálni.