Az Európai Bizottság közlése szerint kedvezően reagált a Visa amerikai hitelkártyacég a testület tavaly júliusi aggályaira, amelyek szerint a hitelkártya-piacon is sértheti az uniós versenypolitikai szabályokat a vállalat európai gyakorlata. Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke azt mondta, a vállalat, úgy tűnik, hajlandó jelentősen csökkenteni a külföldi tranzakciókat jelentősen drágító bankközi díjakat, és kész megújítani a szabályzatát annak érdekében, hogy a kereskedők rugalmasabban alkalmazhassák a bankközi díjakat, ezáltal ugyancsak olcsóbbá tehessék a külföldi vásárlásokat.
 
A testület 2012 júliusában küldött úgynevezett „kiegészítő kifogásközlést” a Visának, kifogásolva ebben az amerikai hitelkártyacég európai gyakorlatát a bankközi díjak tekintetében. Brüsszel egyrészt amiatt fejezte ki az aggályait, hogy a Visa túl magas bankközi díjakat alkalmaz az Európai Gazdasági Térségben a határokon átnyúló lakossági hitelkártyás fizetések során.
 
Ez az a díj, amit lakossági hitelkártyás vásárláskor a kártyatulajdonos bankja számol fel a kereskedő bankjának, és a kereskedői politikától függően azt vagy kifizette, vagy áthárította a vásárlóra. Utóbbi esetében gyakori, hogy a kereskedő közvetlenül jelzi a vásárlónak, hogy hitelkártyás fizetés külön fel kell számítania a bankközi díjat a vásárlónak, de az is széleskörben elterjedt, hogy a kereskedők beépítik a termékek árába a megfizetendő díjat.
 
A Visa kiemelkedően magas díjakat alkalmaz az EGT-n belül a határokon átnyúló hitelkártyás fizetésekkor, sőt, Belgiumban, Magyarországon, Izlandon, Írországban, Olaszországban, Lettországban, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában és Svédországban a belföldi Visa-kártyával lebonyolított tranzakciókra is.
 
Ugyancsak a bankközi díjakkal kapcsolatos cégpolitikával összefüggésben Brüsszel azt is kifogásolta, hogy a kereskedők nem részesülhetnek szabadon egy másik EU-ország esetlegesen kedvezőbb szabályozásából. A bankoknak ugyanis kötelezően az adott országban meghatározott bankközi díjat felszámolni a kereskedőnek, függetlenül attól, hogy maga a kereskedő egy olyan országban van bejegyezve, ahol kedvezőbb bankközi díjakat alkalmaznak. A Bizottság olvasatában ez azt jelenti, hogy nem fog kialakulni megfelelő mértékű verseny a határokon átnyúló tranzakciók esetén.
 
A Visa a közelmúltban Brüsszelnek küldött levelében azt ajánlotta, hogy olyan szabályokat fog alkalmazni, amelyek megengedik alacsonyabb bankközi díjak alkalmazását, amennyiben ezek a bankok külföldön versenyben próbálnak ügyfeleket szerezni. A cég szerint ez szükségszerűen is alacsonyabb díjakhoz vezethet mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára.
 
Az Európai Bizottság most a javaslatokat úgynevezett piaci teszt alá vonja, azaz megvizsgálja, hogy azok a cégek és fogyasztók, akiket végsősoron egy ilyen cégpolitika érintene, mit szólnak az ajánlathoz. Kedvező fogadtatás esetén a testület kötelező erejűvé teheti a Visa ajánlatait, kvázi kötelezve a hitelkártyacéget annak végrehajtására.
 
A Visa ajánlata lényegében egyezik a Mastercard közelmúltbéli ajánlatával, amivel szemben ugyanebből az okból folytat vizsgálatot az Európai Bizottság. A Visa hálózatában zajlik az európai kártyás tranzakciók 41 százaléka, a Mastercarddal együtt pedig gyakorlatilag lefedik a szinte teljes piacot.