Spanyolország turisztikai nagyhatalom: 2011-ben 57 millió turista választotta Hispániát, ez az előző évihez viszonyítva egymilliós növekedést jelent. Magyarországról 115 ezren látogattak az országba. A szám idén tovább növekedhet, mivel egyre több fapados járat indul Budapestről és érkezik egyből valamely vonzó nagyvárosba, Barcelonába, Madridba, Alicantéba.
 
A toplista alapján a hazai utazók 6. legkedveltebb célpontja az Ibériai-félsziget óriása. – A nyári időszakban hét charter járat is közlekedik a legkedveltebb desztinációkra. A magyar turisták körében töretlen Spanyolország népszerűsége, az idei év első hónapjaiban 2 százalékkal nőtt a foglalás – summázta Javier Rodriguez Manas, a Tourespana bécsi igazgatója.
 
A budapesti Cervantes igazgatója, Rosa María Sanchez-Cascado Nogales a rendezvényen elmondta: egyre nagyobb az érdeklődés a spanyol kultúra és nyelv iránt Magyarországon. Tavaly csak az intézetben 1790-en tanultak spanyolul.
 
Jorge Soler, a követség kulturális főtanácsosa a spanyol kultúra összetettségére, a keresztény, a muzulmán, a zsidó gyökerekre, tradíciókra és a műemlékekre hívta fel a figyelmet. Spanyolország második helyen áll (Olaszország mögött) az UNESCO világörökségi listájára felvett objektumok számát tekintve. Összesen 1400 múzeuma van a térségnek. Külön csodája Hispániának két neves futballklubja, az FC Barcelona és a Real Madrid. Előbbiben Kubala László, utóbbiban Puskás „Pancho” Ferenc emlékét is méltóképpen ápolják.

Az utazókat a labdajátékok, a tengerpartok, a hegyi túrák mellett vonzzák a tematikus útvonalak is. Kiemelkedik az Ibériai–félszigeten sűrűn felépített arab-keresztény erődök láncolata.
 
Az El Camino népszerűségéről nem is beszélve. Santiago de Compostela egyszerre testvérvárosa Sao Paulonak és Buenos Airesnek is. Az óceán túloldalán éppúgy rajongott „szentély”, mint Európában, nem szólva a Közel-Keletről. S ha már Jeruzsálemre utalok, jelzem: a három fő keresztény zarándokút ősidők óta Rómába, az említett Jordán-folyóparti településre, no és Santiago-ba visz. Utóbbi a jeruzsálemi Szentsír Bazilika 1078-as török kézre kerülésével, Isten városának elszigetelődésével lett még a korábbinál is fontosabb vallási centrum, s az El Camino végállomása.
 
Nagy Károlytól kezdve, Assissi Szent Ferencen át Dante-ig, urak és alattvalók koptatták földjét. S noha a keresztény művészet egyik bölcsője Santiago de Compostela, a zarándokút ikonművészetét tanulmányozó történészek felfigyeltek a templomokban visszatérő virágdíszekre, a Nap-szimbólumra is, amely a kelta eredetet bizonyíthatja. Az sem véletlen, hogy a közeli futballklub, a Celta Vigo játékosait „kis keltáknak” becézik szerte Spanyolországban…
 
Külön esemény ellátogatni a Monasterio de San Paio de Antealtaresbe, ahol az a tizenkét szerzetes lakik, akik Jakab sírját hivatottak őrizni. Az épület súlyos gránitfalai méltóképpen illusztrálják, minő „terhet” is vettek magukra. Az egyetem szintén impozáns látvány. 1532-ben alapították. Jogi-, orvosi- és gyógyszerész-fakultással, 40 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik. És ez csak egyetlen település, szakrális központ Spanyolországban.