Arra egyelőre nincs tudományos bizonyíték, hogy a kukoricaszirup fogyasztása növelné a cukorbetegség kockázatát, a tanulmány egyébként is nem a fogyasztási, hanem a termelési adatokból állapított meg összefüggést. Hidvégi Tibor, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára így kommentálta a hírt: „minden gyorsan felszívódó szénhidrát kedvezőtlenül hat a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire.”
 
A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségénél úgy vélik, hogy a kukoricaszirupnak sincs nagyobb szerepe az elhízásban, mint a cukornak vagy más teljes kalóriát tartalmazó édesítőszereknek.
 
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer-szakértője emlékeztet, hogy az „izocukor” magyarországi gyártása akkor kezdődött, amikor a répacukor (nádcukor) világpiaci ára igen magas volt. – Ekkor megérte a beruházás Szabadegyházán, amellyel lehetővé vált a kukoricából az izocukor gyártása – összegez Dömölki Lívia. – Az előállítás meglehetősen bonyolult, költséges eljárás. Röviden: a csírájától megfosztott kukoricát keményítőt bontó enzimmel glukóz (szőlőcukor) egységekre bontják, majd egy másik enzimmel a glukóz egy részét fruktózzá (gyümölcscukor) alakítják át. Tekintettel arra, hogy a cukor (szaharóz) egy glukóz és egy fruktóz molekulából áll (diszaharid), amelyet megbontva invertcukor állítható elő az izocukor oldat ehhez hasonló tulajdonságú.
 
–A felhasználó igényeitől függ, hogy milyen arányban tartalmaz glukózt, illetve fruktózt; a szirup fruktóz tartalma 9-től 42 százalékig terjed – informál a szakember. S hogy miért szeretik használni az élelmiszeriparban? Nos, Dömölki szerint azért, mert olcsóbb, mint a cukor, és megtakarítják azt a munkát és energiát is, amely a cukor feloldásához kell.
 
A fruktóz a legédesebb cukorféleség. A gyümölcsökben és a mézben található meg. A szakértő kiemeli: a fruktóz a szervezetben a gyümölcscukornak szőlőcukorrá való átalakulása enzimes hatásra megy végbe. Így a gyümölcscukor is felhasználódik, de elfogyasztása után lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor. Mivel 30-40 százalékkal kisebb mennyiséggel érhető el ugyan az a hatás, és lassabban szívódik fel, csökkenthető általa az energia bevitel. Cukorbetegek is fogyaszthatják, bár számukra gyümölcscukorból napi 30 grammnál több nem ajánlott.
 
– A fruktózt az inzulintól függetlenül használja a szervezet: a fruktóz szelektíven a máj glikogénraktárait tölti fel, ha ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására fokozódik a zsírképződés a szervezetben – mutat rá Dömölki.
 
Mindebből egyértelműen látszik, hogy nem feltétlenül ördögtől való holmi a kukoricaszirup sem, noha az interneten ez az újabb felkapott sláger, fórumtéma. De mint minden esetben, ezúttal is a mérsékletesség döntő (lenne). Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kinyilvánította: indokolt lenne az élelmiszerekben édesítőként alkalmazott, fruktózban gazdag kukoricaszirup fogyasztásának korlátozása.