Elektronika
Követnek minket a neten
Vizsgálatot indít Párizs
2013. május 22.,
Faludi Linda
A francia információbiztonság és adatvédelmi szervezet, a CNIL egy európai parlamenti képviselő bejelentése nyomán közölte: vizsgálatot indít egyes internetes utazásközvetítő cégek ellen, amelyek a gyanú szerint a fogyasztói érdekeket megsértve begyűjtötték a felhasználók IP-címét, hogy azután ennek segítségével megfigyelhessék a viselkedésüket.
A francia CNIL megindítja a vizsgálatot az érintett weboldalak üzemeltetői ellen – idézi az AFP a szervezet közleményét, amelyet Françoise Castex európai parlamenti képviselő felhívására publikált a hatóság. A képviselő úgy fogalmazott: az IP-címeket begyűjtő weboldalak súlyosan sértik a fogyasztói jogokat, ezért a hatóságnak meg kell vizsgálni, nem sérül-e az információszabadságról szóló törvény. A CNIL a képviselői felhívásra adott válaszában bejelentette, hogy megvizsgálják, az ügyben felmerült-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat követésének gyanúja, az információgyűjtésbe a versenyhivatalt is bevonják.
Az európai hatóságoknak bőven lesz dolguk a következő időszakban, hiszen az online marketing egyre erősebben támaszkodik a felhasználók viselkedésének elemzésével előállított célzott reklámokra, ehhez pedig – valamilyen formában – követni kell az internetezőket. A piac méretét jól érzékelteti, hogy az Evidon digitális információszolgáltató a közelmúltban jelentette be: átlépte az 1800-at a velük szerződő vállalatok száma. A Ghostery néven futó komplex internetes viselkedéskövető rendszer ezzel a cég saját bevallása szerint naponta 26 millió weboldalon mintegy 7,8 millió felhaználó mozgását követi.
A nyomkövetés jelentősége rendkívüli módon megnőhet azért is, mert a fogyasztók a felmérések szerint egyre gyakrabban ugranak egyik kommunikációs eszközről a másikra. Vagyis előfordul, hogy egy harmincas férfi a nagyképernyős tévéjén kezdi nézni a kedvenc sorozatát, de az ágyában fekve a táblagépén fejezi be, sőt, az is előfordulhat, hogy inkább átvált a könnyebben kézben tartható okostelefonjára. Ezért aztán egyre népszerűbbek az úgy nevezett második képernyős kampányok, amelyek során a hirdető a marketing büdzsé egy részét televíziós eszközökre, más részét mobil- vagy PC hirdetésekre fordítja. A Nielsen adatai igazolják a módszer hatékonyságát: egy felmérés során a csak tévén futó reklámokat megnéző fogyasztóknak csak 6 százaléka emlékezett az adott márkára, míg a több képernyős kampányban bevont vásárlóknál az arány 43 százalékra emelkedett.
A hatóságok eddigi szabályozási kísérletei – finoman szólva – ellentmondásos eredményekkel jártak. Az egyik legerősebbnek tűnő jogszabály az úgy nevezett „ne kövess” törvény (Do Not Track Act) elvileg biztosítja a jogot az amerikai internetezőknek arra, hogy bármilyen weboldalon letilthassák a követési módszereket. Ugyanakkor Center for Democracy and Technology szakértője, Justin Brookman úgy látja, nem sok esély van rá, hogy a Kongresszus megoldja az ehhez szükséges jogi feladatokat, például módosítja az 1986-ben megalkotott elektronikus információszabadságról szóló törvényt.
A Techworldnek nyilatkozó adatvédelmi szakemberek egy része éppen az európai jogalkotókra vár reménykedve, feltételezve, hogy ha Brüsszel keresztül tudja verni a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat, követheti az Egyesült Államok.
Az olyan szervezetek, mint a Network Advertising Initiative, amelyek az internetes marketinget népszerűsítik, kiemelik, hogy önmagában nem a felhasználók követése a gond, hanem az, amikor ezeket az adatokat a deklarált célokon kívül másra is felhasználják. Például ez alapján döntik el, hogy alkalmazzák-e vagy hogy milyen biztosítási csomagra lenne jogosult szerintük. Az érdekképviseletek kiemelik, hogy rendszeresen ellenőrzik a velük szerződő cégeket is tiltanak minden, visszaélésre alkalmas gyakorlatot. Más kérdés, hogy a tracking szolgáltatokat végző vállalatok jelentős része semmilyen hasonló csoportnak nem tagja és mindenfajta felügyelet nélkül működik.
A felhasználó is tehet a saját védelméért
A sütik engedélyezésének megválogatása mellett az internetezők számos eszközzel csökkenthetik a potenciális kémek jelentette veszélyeket. A DuckDuckGo vagy az Ixquick segítségével például az IP-cím átadása nélkül kereshet bárki, a PrivateProxy pedig elrejti az IP-címet a weboldalak elől. Aki tanácsra szorul, a Privacyscore vagy a Priveazy segítségével eligazodhat azon, milyen adatot érdemes átadni és milyet nem. A kérdés nem túl egyszerű, hiszen ha valaki minden azonosításra alkalmas adat átadását letiltja, elveszíti az összes ezzel járó kényelmi szolgáltatást is: jelszók megjegyzése, személyre szabott keresőreklám találatok és termékajánlatok a webes kereskedőknél... Az Abine adatbiztonsági cég szerint a fogyasztók helyzete jelentősen javul a következő pár évben: a kilencvenes évek cégén nehézséget jelentett egy tűzfal beállítása, mostanra a Windows eleve beépíti a tűzfalat. Hasonló változásra számíthatunk az adatvédelem terén is.
Addig is – vélik a Forrester Research szakértői – bízhatunk abban, hogy a cégek maguk is javítanak az adatvédelemhez való hozzáállásukon, pusztán azért, mert ez az érdekük. Fatemeh Khatibloo, a cég szakértője úgy látja: öt éven belül minden vállalatnál egyenként állíthatjuk be az adatkezelési szabályokat úgy, hogy az adatokat egy harmadik fél kezeli és védi majd, amelyik csak szabályozott módon ad ki információkat az érdekelteknek. Egyelőre az információgazdaság hajnalán vagyunk – mondja Trevor Hughes, az International Association of Privacy Professionals vezérigazgatója. Akárcsak a ipari forradalom, ez az átalakulás is sok áldozatot követel.
A Magyar Nemzeti Bank összefoglaló tájékoztató füzetet jelentetett meg az elszámolási-forintosítási törvénnyel kapcsolatban. Ezen kívül egy 7 részes kisfilm sorozatot készített annak érdekében, hogy az elszámoló leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók. Cikkünkben folyamatosan frissítve olvashatók az elszámolási-forintosítási törvény végrehajtásával kapcsolatos tudnivalók.
