Tavaly július vége óta a korábbinál szélesebb társadalmi kör – köztük civil szervezetek, egyházak, lakásszövetkezetek – tagjai is igénybe vehetik a békéltető testületek gyors és ingyenes szolgáltatásait. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csaknem 900 magánszemély és 540 cég részvételével reprezentatív felmérést készíttetett a lakossági és az üzleti fogyasztók vélekedéseiről, a szolgáltatással kapcsolatos attitűdjéről, illetve elvárásairól.
 
A válaszok tanúsága szerint a 18 év feletti magánszemélyek 69%-a élt már panasszal valamilyen megvásárolt termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. Elsősorban a 60 év alattiak, a férfiak, a legalább érettségivel rendelkezők, az aktív keresők, a diákok, illetve a jobb anyagi helyzetben élők számoltak be arról, hogy van ilyen tapasztalatuk.
 
Legtöbbjüknek sikerült a szolgáltatóval, illetve az érintett céggel rendeznie az ügyet, mindössze 15% nem talált megoldást panaszára. Százból 82 ember ilyenkor megoldatlanul hagyta az ügyet, 18 % viszont külső segítségért folyamodott. Zömük a Fogyasztóvédelmi Felügyelethez fordult, és csupán 6% emlékszik arra, hogy békéltető testülettől kért segítséget. Azok, akik még nem éltek panasszal, szintén a Fogyasztóvédelmi Felügyelethez fordulnának legnagyobb arányban (százból 52-en), 14 % ismerősétől, 13 % pedig jogásztól kérne segítséget. Békéltető testülethez 5% fordulna.
 
A testületek létezéséről és tevékenységéről ugyanakkor sokan tudnak: a békéltető testület megnevezés alapján a budapestiek 54%-a, azaz mintegy 800 ezer fő, összességében – név vagy definíció alapján – pedig százból 67 ember hallott már ezekről a szervezetekről. A felmérés válaszadóinak csaknem háromnegyede a sajtóból, illetve az internetről értesült a vitarendezés e módjáról, a többiek egyéb helyről (például barátok, ismerősök révén).
 
Minden második válaszadó állította, hogy ha legközelebb panasza lesz valamilyen áruval, szolgáltatással kapcsolatban, a testülethez fordul majd segítségért.
 
Akik még nem vettek részt békéltető testületi eljárásban, elsősorban azért maradtak távol, mert nem volt olyan jelentős problémájuk, amivel megérte volna a testülethez fordulni (ezt a felmérésben résztvevők 59 %-a válaszolta). 38% azonban azért nem vette igénybe a testület szolgáltatásait, mert még nem hallott erről a lehetőségről, nem ismeri a testület munkáját. Elenyésző azoknak az aránya, akik a testületről alkotott negatív vélemény miatt maradtak távol.
 
Az is kiderült a felmérésből: a válaszadók 4%-ának van olyan ismerőse, aki már részt vett békéltető testületi eljárásban, és 23% úgy tudja, hogy ismerőse teljes mértékben elégedett volt. A kutatás során meginterjúvolt 540 cég ötöde került már olyan helyzetbe, hogy nem sikerült megegyeznie a panaszos ügyféllel, ezért külső segítséget vett igénybe.
 
A cégek jellemzően jogi útra terelték az ügyet (24% jogászhoz, 24% bírósághoz fordult), 21%-uk pedig békéltető testületnél kért segítséget. Azok közül, akik nem kerültek még ilyen helyzetbe, a legtöbben jogászt keresnének fel (44 % adta ezt a választ), 11 % viszont a békéltető testületet nevezte meg potenciális probléma-megoldó fórumként.
 
A szervezeteket és a békéltető tevékenységet százból 86 cégnél ismerik: 9 % saját bevallása szerint jól, 35 % viszonylag pontosan tudja, mivel foglalkoznak. Ötödüknek ugyanakkor semmilyen, 36 %-nak pedig csak felszínes ismeretei vannak.
 
A békéltető testületről halló cégeknek mindössze 6%-a – ez a fővárosi viszonylatban mintegy ezer vállalkozást jelent – kapott már legalább egy felkérést békéltető eljárásban való részvételre. A kereskedelmi ágazatban tevékenykedő, valamint az 50 fősnél nagyobb cégek aránya lényegesen magasabb, mint a más területen, illetve mérettel működő társaságoké. A felkérést kapók túlnyomó többsége részt is vett az eljárásban: minden második cégnél azért döntöttek így, mert úgy gondolták, hogy ez jó lehetőség arra, hogy szervezett keretek között egyezzenek meg a fogyasztóval. Jellemező ok ezen kívül a jogszabálykövetés, illetve a fogyasztóbarát viselkedés is.
 
A saját tapasztalattal rendelkező cégek összességében többnyire pozitívan viszonyulnak a békéltető testülethez: tízes skálán átlagosan 7,54 pontra értékelték elégedettségüket. Leginkább a költségekkel, legkevésbé pedig az eljárás végkimenetelével voltak elégedettek. A tapasztalattal rendelkező vállalkozások 82%-a biztos abban, hogy legközelebb is részt vesz majd az eljárásban, amennyiben azt egy fogyasztó kezdeményezi. A békéltető testületi eljárástól eddig távolmaradó cégek négyötöde biztosnak vagy valószínűnek tartja a részvételét abban az esetben, ha valamikor felhívást kap az eljárásra.