Tranzakciós adó: honnan hová?
 
Az új adóemelések nyomán duplájára nő a készpénzfelvételi illeték és eltörlik a 6 ezer forintos maximumot; 0,2%-ról 0,3%-ra nő a nem készpénzfelvételhez kötött tranzakciók adója; EHO kiegészítés kerül a kamatadó mellé a kamatjövedelmekre.
 
2013 januárjával tranzakciós adó került bevezetésre, ami szinte minden banki műveletet érintett. Persze amit a bankok tudtak és szerettek azt ebből tovább is hárították: a Magyar Nemzeti Bank szerint az átutalások és a készpénzfelvétel esetén a bankok 90-95%-ban továbbhárították az adót. Üdítő kivételnek számít a kártyás fizetések helyzete, ahol a kivetett adó mindössze 10%-át hárították tovább a bankok.
 
Mekkora többlet terhet jelent a tranzakciós adó emelése?
 
Az év eleji tranzakciós adót illetően a bankok egymást figyelve gyakran újraárazták szolgáltatásaikat. Az első hónapok folyamatos változtatásai után azonban mára kialakultak egy bizonyos status quo. A Bankmonitor.hu megítélése szerint gyakorlatilag semmi esélye nincs, hogy saját profitjuk terhére az adóemelést átvállalnák a bankok.
 
Így átlagos jövedelem és megtakarítások mellett akár 4-5 ezer forinttal is többet fizethetünk éves szinten számításaink szerint. A két fő tétel ebből az átlagosan 1800-1800 forintot kitevő készpénzfelvételi jutalék és a befektetett megtakarításaink kamatai után fizetett eho.
 
Az adóemelés egyik közvetlen hatása, hogy az akciós rövid távú banki kamatok kihasználása egyre nehezebb lesz, hiszen az adó beutalásnál és kiutalásnál is 0,3%, amit még csökkenteni fog 16% kamatadó és most már 6% EHO is.
 
Hogyan csökkenthetjük az adóemelés hatását?
 
Az adó év eleji bevezetése óta a bankszámlát használók elkezdték költségeiket optimalizálni (számlabezárások, fizetési forgalom jelentősebb része megy utaláson keresztül és a magánszemély felhasználók kártyás fizetési arányának emelkedése). Az MNB adatai szerint ugyanakkor bőven van lehetőség további „optimalizálásra” elsősorban azzal, hogy tovább növeljük a kártyás fizetés részarányát. 2012 második félévében ugyanis a lakosságnál még mindig csupán az összes fizetési forgalomnak csupán a 25%-a bonyolódott bankkártya igénybevételén keresztül, a fennmaradó 75% készpénzzel teljesült.
 
Kamatoldali hatás
 
A megtakarítások kamatjövedelmét és a befektetések árfolyamnyereségét egységesen 16%-os kamatadó terhelte. Ezt fejeli most meg egy addicionális 6%-os EHO, melynek eredményeként a megkeresett kamat 22%-a egyenes az államhoz kerül. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos 4,5%-os bankbetéti kamatból 1%pontot elvisz az állam és számunkra csupán 3,5% marad. A megtakarítások egyre jelentősebb adóztatása következtében egyre jobban felértékelődik a Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) elhelyezett bankbetét, hiszen ebben az esetben a 16%-os kamatadót 5 évet meghaladó megtakarítással elkerülhetjük, azaz az adóterhelést jelentős mértékben lecsökkenthetjük.