Először egy Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei takarmány-előállító üzem képviselője fordult írásbeli panasszal a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályához, illetve a BAZ megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi Igazgatóságához a homokkal nagymértékben szennyezett szójadaratételek piaci megjelenése miatt – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A NÉBIH hatósági laboratóriumába szállított, fellelt minták vizsgálatából kiderült, hogy a kifogásolt szójadaratételekben a 18 százalékot is elérte a homoktartalom. Az eredmények szerint ugyanakkor a homok egyenetlen eloszlásban jutott a takarmányba, vélhetően homogenizáló berendezés alkalmazása nélkül.
 
A BAZ megyei kormányhivatal - a nyomonkövethetőség szabályai szerint - a takarmányüzem szójadara-beszállítóját, illetve ez utóbbi vállalkozás üzleti kapcsolatainak ellenőrzését kezdeményezte. Így a hatóságok ma párhuzamosan több megyei szójadara-forgalmazót is vizsgálnak, és az ellenőrzések még nem fejeződtek be. A takarmány-előállító üzem képviselője az illetékes rendőrhatóságnál ismeretlen tettes ellen feljelentését tett – közölte a NÉBIH.
 
A közelmúltban több baromfitermelői vállalkozás is olyan szójadarát vásárolt, amely 5-20 százalékban homokot tartalmazott – derül ki a Baromfi Termék Tanács (BTT) tapasztalataiból. Az ügyben a BTT is bejelentést tett a NÉBIH-nek. A homoktartalmú szójadarára elsősorban kelet-magyarországi baromfis cégek figyeltek fel. Egyes feltételezések szerint az importból származó szójatételekhez olyan hazai cégek kevertek homokot, amelyek az itteni szállítást, disztribúciót végzik. A kilónként 135-140 forintért beszerezhető szójadara egy részét 3 forintos kilónkénti árú homokkal helyettesítették, így jelentős többlethaszonra tettek szert, miközben a felhasználó baromfitermelő cégeknek komoly veszteségeket okoztak – jelentette ki Bárány László, a kisvárdai Master Good csoport tulajdonosa.
 
A Master Good saját vizsgálatai a takarmányozási fehérjeforrásul szolgáló szójadarában 6,5 százaléknyi homokot mutattak ki, így a vállalatcsoport a szójadara-vásárlásokon a kisebb fehérjetartalom miatt tonnánként-14-15 ezer forintot bukott. A teljes veszteség azonban ennek többszörösét teszi ki, mivel a homok károsította a cég takarmánygranulátum-készítő berendezéseit, így több alkatrészt ki kellett cserélni. Emellett pedig az állatok súlygyarapodása is csökkent, és ez további veszteségeket okozott a csirketermeléssel foglalkozó cégcsoportnál – közölte a BTT honlapján a tulajdonos.