A gumiabroncs-jelölés három jellemzőről - gördülő ellenállás, nedves tapadás, külső zajszint - ad információt. A jellemzőket a gyártók mérik és adják meg, viszont ha a fogyasztó felülértékeltnek tartja az abroncsot, és ezt kifogásolja, akkor az adott állam által kijelölt akkreditált laboratórium vizsgálja meg a terméket. Magyarországon még nincs ilyen laboratórium.
 
Morenth Péter ügyvezető elnök úgy vélekedett, a gyártók visszafogottak lesznek, és inkább alulminősítik a termékeiket. Felhívta ugyanakkor a vásárlók figyelmét, hogy ha magas minőségi jelzéssel ellátott, ismeretlen cég által gyártott import termékkel találkoznak piacon, azt kezeljék fenntartással.
 
A soros elnök szólt arról, hogy az év elejétől termékdíj- köteles minden gumiabroncs, kilogrammonként 30 forintot kell fizetni. Korábban csak annak kellett termékdíjat fizetnie, aki maga nem oldotta meg a használt abroncsok visszagyűjtését és hasznosítását. Az MGSZ 7 tagja (Bridgestone, Continental, Goodyear, Hankook, Michelin, Pirelli és Vredestein) ezért két koordináló szervezetet működtetett erre a célra. A begyűjtés teljes, míg a hasznosítás 70 százalékos volt, a gyártók pedig nem fizettek termékdíjat.
 
Az év elejétől azonban mindenkire kötelező a termékdíj, mivel a begyűjtést és a hasznosítást az állam vállalta magára. Az ezekre a tevékenységekre kiírt közbeszerzések viszont nem zárultak le. A gyártók tehát - noha egyenként megszervezték a begyűjtést és hasznosítást - most fizetik a termékdíjat is.
 
A begyűjtéssel viszont csapdába kerültek - mutatott rá az elnök -, mivel ha a közel 3 ezer szervizben felhalmozódnak a használt abroncsok, akkor a hatóság a tűzveszély miatt akár be is zárathatja azokat.

A gördülő ellenállás kihat a jármű fogyasztására, és így közvetlenül a környezetre is. A nedves tapadás az abroncs biztonságának egyik kiemelt mutatója, amelyből a nedves utakon tapasztalható fékút derül ki. A külső zaj is a gumik környezeti hatását befolyásolja.