Az ombudsman vizsgálatát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kezdeményezte, mert úgy vélte, hogy a hitelező jogi képviselőjének munkadíjáról szóló hatályos szabályozás számos rendelkezése hátrányosan érinti az adóst, és jogcímet szolgáltat a pénzintézeteknek, hogy tőle minél nagyobb összeget követelhessenek. Megállapításai nyomán aztán Szabó Máté ombudsman hivatalból megvizsgálta azt is, milyen módon számítják ki a végrehajtási eljárás másik résztvevője, az önálló bírósági végrehajtó díjazását. A végeredmény: a két szereplő egy 10 milliós tartozás behajtásáért összesen akár több mint 2 millió 230 ezer forintot is felszámolhat.
 
Jelenleg vagy a jogszabály alapján kell kiszámolni, vagy a végrehajtást kérő és az ő jogi képviseletét ellátó jogtanácsos, ügyvéd megállapodása szerint lehet megállapítani a jogi képviselő díját - amit ő sikeres behajtás esetén kap meg. A bankok többsége a rendeletben szereplő, a tartozás nagyságától függő díjtételt alkalmazza, amely nem tesz különbséget a lakossági hitelek és a vállalati hitelek között. A rendelkezés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a díjat akár adósonként, külön-külön is felszámítsák, azaz amennyiben egy tartozásban két adós szerepel, akkor a jogi képviselő díja is megkétszereződhet.
 
Az önálló bírósági végrehajtó díját például a rendelet nehezen követhető módon állapítja meg: van benne munkadíj (költségátalány is), készkiadás, behajtási jutalék és külön rendelet szabályozza a végrehajtó kamarát megillető költségátalányt.
 
A végszámla egy konkrét ügyben: tízmilliós tartozás sikeres behajtásakor a végrehajtást kérő jogi képviselőjének és a végrehajtónak "járó" összeg együtt körülbelül 2 millió 230 ezer forintot, amely nem tartalmazta a közjegyzői okiratok hiteles kiadmányainak, illetve a végrehajtási záradék kiállításának díját, vagy a földhivatali eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási és néhány más díjat.