Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. díjtarifájának egyik táblájában és az azt kiegészítő szövegben egymásnak ellentmondóan tette közzé, hogy a 2012. január 1. előtti kockázatviselési kezdetű személygépjármű szerződések megadott korrekciós indexe vonatkozik-e, vagy sem a gazdálkodó szervezetekre. A díjtarifa egy másik, a díjkorrekciót meghatározó részében a biztosító, a fogyasztók számára meghatározás nélkül hagyta, hogy mit ért az „építkezéshez használt jármű”, illetve a „minden egyéb jármű, amelynek üzemeltetési jellege nem saját, vagy normál használatú” fogalmak alatt.
 
A PSZÁF elnöke az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nek írt vezetői levelében rámutat: a biztosító olyan online kedvezményt hirdetett, amelynek feltétele, hogy a fogyasztó a kgfb szerződés kockázatviselésétől kezdve 30 napon belül regisztráljon a biztosító online felületén. Mivel a biztosító az ügyfél kgfb-ajánlatát 15 napon belül köteles elbírálni, az AEGON nem minden esetben lesz képes megítélni, hogy a fogyasztó jogszerűen veszi-e igénybe a kedvezményt.
 

 
Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe díjtarifájának területi besorolásánál az egyik területi csoportnál név szerint feltüntetett városokon túl – a fogyasztók számára megtévesztő módon – a táblázatban más települések irányítószámai is szerepeltek, illetve a biztosító számos, Magyarországon nem létező települési irányítószámot is feltüntetett.
 
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. olyan megtévesztő extra kármentességi kedvezményt hirdetett meg, amelyet csak azok a fogyasztók vehetnének igénybe, akik fennálló biztosítási szerződésüket évfordulóra felmondták, új biztosítás kötésére vonatkozó ajánlatot ugyanakkor csak ezt követően, tehát – biztosítási kötelezettségüket megszegve – már a fedezetlenségi időszakban tettek. A biztosító díjtarifájában e mellett úgy hirdetett meg évközi évfordulós kedvezményt, hogy ezzel egyidejűleg nem tájékoztatta az ügyfeleket arról: a kedvezmény jövőbeni igénybe vétele hátrányosan hathat bonus-malus osztályban történő előbbre sorolásukra, s így fizetendő biztosítási díjukra.
 
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és az Uniqa Biztosító Zrt. egyaránt olyan casco együttkötési kedvezményt is meghirdetett, amely esetében a kgfb ajánlat megtételekor a fogyasztó számára még nem ismert – a jövőben beálló, a biztosító casco kockázatelbírálási tevékenységének eredményén múló – tényezőtől válik függővé a kgfb kedvezmény megadása.
 
A K&H Biztosító Zrt. pótdíjat szabott ki díjhirdetményében azon ügyfeleire, akik szerződése 2012-ben díjnemfizetés miatt szűnik meg. A kgfb-ről szóló törvény szerint a szerződő biztosítását azonban a biztosítási időszak hátralévő részére a biztosító bármilyen szankciós jellegű, pótlólagos díj felszámítása nélkül köteles elfogadni.
 
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. „UNION-Kötelező, UNION-Közszolgálati Kötelező és UNION-Partner Kötelező”, illetve „MEOSZ-tag mozgáskorlátozott” és „mozgáskorlátozott szerződő” elnevezésű, a díjtarifában meg nem határozott, ismeretlen tartalmú tényezőket jelölt meg hirdetményében. Ezek ismerete nélkül a fogyasztók számára nem lehet egyértelmű a díj kiszámítása. A biztosító e mellett a személygépkocsi kategóriában „családi flotta 2 autóból” elnevezést is használt, miközben díjtarifája egy másik részében a kgfb-ről szóló törvény által meghatározott flotta fogalmát is alkalmazta. A flotta kifejezés ugyanazon tarifában való ismételt, de eltérő tartalmú szerepeltetése félreértésre ad lehetőséget.
 
A Wabard Biztosító Zrt. a személygépkocsikra vonatkozó tarifa hirdetményében a vonatkozó rendelet kategóriáitól eltérően sorolta be a járműveket teljesítményük szerint. A biztosító e mellett a kármentességi kedvezményre vonatkozó részének kísérő szövegében – az erre vonatkozó táblázattól eltérően – elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztókat, hogy a kármentességért járó kártörténeti pontokat a szerződés bonus-malus besorolásától függően is differenciálja. A biztosító hirdetményének életkori besorolása nem tér ki a 21 és a 70 éves szerződőkre, a gépjárművek köbcentiméter paraméterére vonatkozó díjmódosító tényezőknél pedig nem sorolta be az 1501 köbcentiméteres járműveket.
 
Az MKB Általános Biztosító Zrt-nek írt vezetői levélben a PSZÁF elnöke jelezte: a biztosítónak a nem személygépkocsikra kötött határozatlan idejű szerződésekre vonatkozó egyik díjtáblázatában csak közvetetten, értelmezés útján derül ki, hogy az adott hirdetmény a 3,5 tonna alatti tehergépkocsikra értendő.
 
A PSZÁF elnöke a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) írt vezetői levelében rámutatott: a szövetség díjhirdetési tájékoztatójában két esetben tévesen a 2012. évi helyett 2011. évi dátumot írt. A MABISZ e mellett tévesen tüntette fel, hogy a fedezetlenségi díj szankciós jellegű: valójában a Kártalanítási Számla nem szerződésen alapuló kockázatvállalásának ellenértékét hivatott utólag rendezni.
 
A konkrét díjhirdetéseken túl a PSZÁF fel kívánja hívni valamennyi érintett piaci szereplő figyelmét bizonyos kedvezőtlen jelenségekre. Egyes, a biztosítási piacon megjelent kedvezmények továbbá a biztosítók különböző biztosítási (üzlet)ágazatai közötti összekapcsolódásokat jeleznek. Szintén kedvezőtlen jelenség, hogy terjednek a kgfb biztosítások kockázat-elbírálásához, jellegéhez aligha kapcsolható díjtarifálási szempontok is (például szórakoztató magazinra történő előfizetés is módosíthatja a díjat).
 
A biztosítók által meghirdetett 2012. évi kgfb díjak a korábbiakhoz képest jellemzően alacsonyabbak a korábbiaknál. Ez kedvező lehet a fogyasztók számára, azonban a PSZÁF felhívja a biztosítók figyelmét az alacsony díjból fakadó potenciális kockázatokra. A PSZÁF e kérdésekre a folyamatos felügyelés keretein belül kiemelt figyelmet fog fordítani.