A kiskereskedelemben kapható légkondicionáló berendezéseket alapvetően három csoportba sorolhatjuk.
 
Az ablak klímák a beszerezhető legolcsóbb, ugyanakkor legkevesebb komforttal felszerelt készülékek. Gyakorlatilag a külvilág és a hűtendő helyiség közé az ablakba, vagy az ajtóba szerelt, befelé hűtő, kifelé fűtő kompakt készülékekről van szó. Hátrányuk, hogy meglehetősen zajosak, korlátozzák az ablakok rendeltetésszerű használatát, gyakori manuális tisztításra szorulnak, ráadásul többek véleménye szerint elcsúfítják a házat.
 
A mobil klímák legnagyobb előnye, hogy használata nem kötött egy adott helyiséghez, egyik szobából a másikba, vagy akár a hétvégi telekre is pillanatok alatt áttelepíthető. Jó tudni azonban, hogy a mobilitás az első beüzemelés előtt komoly előkészítő munkát igényel. A meleg levegőt ugyanis ebben az esetben is ki kell vezetnünk a szobából, az erre szolgáló kályhacső vastagságú és maximum 2-3 méter hosszú elvezető cső külvilági csatlakozásáról gondoskodnunk kell. Ez szerencsés esetben történhet a kéménybe is, egyébként viszont a falon, vagy a nyílászárókon kell lyukat vágni.
 
A split klímák jelenleg a legnépszerűbb légkondícionáló készülékek. Lényegük, hogy a hűtőkör két eleme szétválik: a hőfelvevő (hűtő) rész a lakásban, a kompresszor és a hőleadó (fűtő) rész pedig kinn, a ház falán kerül elhelyezésre. Ebből több előny is származik: egyrészt mivel a potenciális zajforrások a lakáson kívül maradnak, a split klímák igen csendesek. Másrészt a beltéri egység helyigénye kicsi és elvben – a választott típus lehetőségeitől függően – bárhol elhelyezhető (falon, álmennyezeten, padlón, mobilan).
 
A split klímákon belül az inverteres klímák jelentik jelenleg a legfejlettebb, leggazdaságosabb megoldást. Műszaki szempontból tulajdonképpen arról van szó, hogy az inverteres klíma nem a fix fordulaton működő kompresszor folyamatos ki-be kapcsolgatásával tartja az elvárt hőmérsékleti tartományban a lakást, hanem folyamatos üzem mellett mindig a pillanatnyi hűtési igény szerint vezérli a kompresszor fordulatszámát. Ennek különös előnye, hogy az inverteres klímák esetében az üzemeltetési költség a nagy áramfelvétellel járó indítási, csúcsterhelési szakaszok kiiktatása miatt kisebb, másrészt használata komfortosabb, hisz a pontos vezérlés miatt a hőingadozás, a hidegsugárzás és a zajterhelés jelentősen csökken.

A beszerzési ár mellett a várható kiadások kalkulálásakor a villanyszámláról se feledkezzünk meg. Az energiafogyasztás egyrészt a hűtendő terület nagyságától, másrészt a beállított és a külső hőmérséklet különbségétől függ, ugyanakkor 1-2 kw/h fogyasztással még normál körülmények között is számolnunk kell. Nagy kapacitású berendezés vásárlása előtt ezért konzultáljunk egy villanyszerelővel, hogy lakásunk elektromos hálózata elbírja-e a készülék bekapcsolásakor adódó csúcsterhelés növekedést? Illetve gondoljuk végig, hogy a szezonális 10-30 ezer forint (vagy még ennél is több) extra áramköltség belefér-e a családi költségvetésbe. A fenntartási költségek csökkentése érdekében három szempontot érdemes szem előtt tartanunk.

Egyrészt lehetőség szerint inverteres klímát vásároljunk, másrészt ezen a kategórián belül is a lehető legmagasabb COP értékű készülék mellett tegyük le a garast. Miért? A COP érték azt mutatja meg, hogy egységnyi befektetett energiából (praktikusan: áramfelvételből) a készülék mennyi hasznos teljesítményt (értsd: hideget) tud kihozni. Míg a hagyományos split klímák COP értéke jellemzően mindössze 3,6, az inverteres technológia minimum 4,5, de akár 6-os (azaz csaknem kétszeres!) hatékonyságra is képes. A gazdaságos működtetés további feltétele, hogy igényeinknek megfelelően méretezett berendezést vásároljunk. A készülékek kapacitását a gyártók vagy a leadott névleges teljesítménnyel (kw) vagy a potenciális hűtési légteljesítménnyel (m3/h) vagy a még rejtélyesebb btu/h hűtőteljesítménnyel adják meg. Mindegyik mutatóval az a baj, hogy az átlagos vásárló számára értelmezhetetlenek, sőt ezzel kapcsolatban az általunk megkérdezett eladók többsége is csak „ködösített”. A legjobb kiinduló pont, ha a gyártó feltünteti a készülékkel behűthető maximális szoba négyzetméter vagy légköbméter nagyságát is. Ezt a számot azonban érdemes lefelé korrigálnunk, ha a behűtendő helyiség az átlagosnál is melegebb (pl. padlásszoba) vagy nagy, erős napkitettségű ablakokkal rendelkezik, vagy a levegőáramlás akadályozott (pl. a szoba térelválasztóval osztott) esetleg a légkondícionáló külső hőleadó egységét vagyunk kénytelenek valamilyen okból napsütött helyre tenni. Az alulméretezett kapacitású, ezért a tervezettnél többet csúcskapacitáson működő légkondícionáló ugyanis nem elég, hogy többet fogyaszt, de hamarabb tönkre is megy.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a klímaberendezések működtetése zajjal jár. A választáskor tartsuk szem előtt, hogy lakásunkban hová kerül a készülék és mekkora ott a család zajtűrő képessége. (Nappaliban nagyobb, hálószobában kisebb.) Egy átlagos légkondi zajszintje 50 decibel, az ablak-klímáké ennél nagyobb, a split klímáké kisebb. A készülékek használati útmutatójában általában feltüntetik a zajszintet, de jobban járunk, ha erről saját fülünkkel győződünk meg az üzletben. Jó tudni, hogy a fejlettebb klímák az alapfeladaton túl (hideg levegő előállítás) számos kényelmi funkcióval is rendelkezhetnek. Mivel egy-egy extra komoly tízezrekkel növelheti meg a vételárat, a vásárlás előtt célszerű elgondolkodni azon, hogy mi mennyit ér a számunkra. Néhány példa a lehetséges extrák közül: A programozható hőmérsékletszabályozás egyszerre kényelmi és energiatakarékossági funkció. Használatával elérhetjük, hogy amikor nem vagyunk otthon (vagy éjszaka) a készülék csak „takarékon” üzemel, viszont mire hazaérünk (felébredünk) a hőmérséklet az általunk elvárt kellemesen hűvös legyen. A szárítás funkciónak szintén van energiatakarékossági vetülete: csökkenti a levegő páratartalmát, ha az a biológiailag kívánatos értéket túllépte. Egyes készülékek szellőztetésre is képesek. Ez azt jelenti, hogy zárt ablakok mellett képes a felfrissüléshez szükséges légcserét megvalósítani. A por, antibakteriális és pollenszűrés funkció különösen allergiások számára jelenthet kézzelfogható előnyt, a távirányíthatóság viszont elsősorban a két méternél magasabbra, vagy nehezen hozzáférhető helyre telepített készülékek esetén hasznos. A digitális működési állapot visszajelzés a szűrők és a csurgalékvíz tálca állapotáról tájékoztat, megakadályozva ezáltal a készülék eltömődését illetve a kondenz víz túlcsordulását. Az automatikus légsugár pásztázás jobb komfortérzetet biztosít, hisz optimalizálja a hideg meleg levegő eloszlását a szobában. A késleltetett bekapcsolás funkció a készülék élettartamát hivatott megnövelni. A rövid időn belüli –akár akaratlan- többszöri ki be kapcsolást ugyanis a legtöbb klíma berendezést komolyan károsítja. Végül, de nem utolsó sorban a klímaberendezések egy része rendelhető hűtő/fűtő kivitelben is. Az ún. hőszivattyús készülékek az alacsonyabb hőmérsékletű helyről (pl. talaj, levegő) mechanikai munka révén hőt képesek kinyerni és azt a magasabb hőmérsékletű helyre szállítani, ezért ebben az esetben a fajlagos fűtési költség a hagyományos energiahordozóval működő fűtési rendszerekhez képest lényegesen kisebb.