A Bankszövetség elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalta meg a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának bankszektorra vonatkozó részét - olvasható a szervezet közleményében.
 
Egységes álláspontot alakítottak ki abban, hogy a devizahitelek végtörlesztésének rögzített árfolyamon történő lehetősége a banki közösség számára elfogadhatatlan, mert az jelentős pénzügyi, makrogazdasági és növekedési veszélyeket von maga után.
 
A testület kinyilvánítja, hogy a fenti intézkedés végrehajtása esetén a bankoknak nincs más lehetősége, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni.
 
Ugyanakkor a Bankszövetség nyitott, hogy a bejelentés többi, a bankokat érintő javaslataival kapcsolatban tárgyalásokat folytasson a pénzügyi kormányzat képviselőjével - zárul a közlemény.
 
Az Origo által megkérdezett legtöbb jogász kifogásolta a kormány lépését, a legtöbben úgy vélekedtek, hogy az durva piaci beavatkozás, és a kormány csak úgy teheti meg, ha a bankok felé kártalanítást is kilátásba helyez.
 
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter egyenesen úgy véli, hogy Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés.
 
A magyarországi devizahitel-állományban ugyanis az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat. Martonyi János úgy reagált: nem hiszi, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.
 
"Közjogi hatalomként a kormány elvileg nem szólhat bele egy polgárjogi szerződésbe" - állította Zatik Zsuzsanna ügyvéd, hozzátéve, hogy "ha viszont a fogyasztóvédelem oldaláról közelítjük a kérdést, akkor indokolható az állami beavatkozás". Az ugyanis állami feladat, hogy az állam kiépítse a fogyasztóvédelem kereteit, mondja az ügyvédnő, aki szerint, ha ezt korábban az elmulasztotta megtenni, akkor "most etikai kötelessége és felelőssége, hogy utólag lépjen közbe, és akár drasztikusabb eszközöket is bevessen".
 
Hogy ebbe az értelmezésbe belefér-e az, hogy konkrétan megszabja a végtörlesztésre vonatkozó árfolyamot a kormány, az Zatik Zsuzsanna szerint nem egyértelmű, mivel egy teljesen önkényesen meghatározott árfolyam nehezen magyarázható. Szerinte védhetőbb volna, ha mondjuk minden egyes szerződőnél a szerződéskötéskori árfolyamból kiindulva, annál 10-20-30 százalékkal gyengébb forintárfolyamon nyitnák meg ezt a lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ekkora árfolyam-ingadozásra lehetett reálisan számítani, nagyobbra viszont már nem.