Egy friss kimutatás szerint egy klímaberendezés havonta nagyjából 250 kWh-val növeli meg egy átlagos család áramfogyasztását, ami akár 8-10 ezer forinttal terhelheti meg a villanyszámlát. Ezzel szemben a szigetelés télen fűt, nyáron hűt, így mindkét problémára megoldást kínál. A Knauf Insulation szakértői szerint árnyékolással és már 10 centiméter vastag ásvány- vagy üveggyapot szigeteléssel 5-7 fokkal csökkenthető a lakások belső hőmérséklete. Nem mellékesen a CO2 kibocsátás is mérsékelhető ilyetén módon.
 
Az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének tudósai megállapították, hogy évtizedünk kritikus jelentőségű az éghajlatváltozás szempontjából, mivel a Föld közel áll ahhoz a ponthoz, mely után visszafordíthatatlanná válik felmelegedése. Ha ugyanis az üvegházgázok kibocsátása korlátlanul emelkedik, a Föld hőmérséklete 2100-ra 6 °C-kal is növekedhet. Az ENSZ szakértői szerint ugyanakkor a globális átlaghőmérsékletnek már 2 °C-os emelkedése beláthatatlan, katasztrofális következményekhez vezet és az üvegházhatást fokozó, további spontán CO2 kibocsátással járhat.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is növekedett a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amit a hazai erőműpark nem tud majd kiszolgálni. A megnövekedett energiaigény oka nyáron a fokozódó kánikula, amire sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanakkor háromszor több energiába kerül, mint 1 fokkal való felfűtése, ha az ingatlan nincs megfelelően szigetelve.
 
Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések használata okozza. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, aminek előállítása szén-dioxid kibocsátással jár, a CO2 kibocsátás pedig fokozza az üvegházhatást, aminek következtében még magasabbra növekszik a külső hőmérséklet. A kör pedig bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás: míg 2012. május 2-án 33,3 fokkal megdőlt a hatvanéves melegrekord, május 18-án már -2 fok alatti, 39 éves hidegrekordot mérhettünk.

Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, melegebb lehet bent, mint a külső 40 fok körüli hőmérséklet. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát szigeteljük, több fokkal is hűvösebbé tesszük a lakást, ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői állítják: megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, hosszú távon minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.
 
Kalkuláljunk csak! – kérik a szakemberek. Nos, a hazai családi házak ma jellemzően F-G besorolásúak, energiaigényük 400-500 kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kwh/év körül alakul. Épületeink energiahatékonyabbá tétele, szigetelése révén azonban a lakásokban elfogyasztott energia 40 százaléka megtakarítható lenne, ami országos szinten 6 millió tonna CO2 kibocsátás csökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron!